Esztergom Évlapjai 1979

Pálmai László: Esztergom mai iparszerkezete és annak jövője

— laboratóriumi céleszközök, ilyenek pl. a mikrobiológiai tenyésztők, fehér jefeltárók, gabonaőrlők, — komplett laboratóriumok és laboratóriumi rendszerek, amelyek gerincét a fentebb felsorolt műszerek kisebb-nagyobb csoportja alkotja, jellemzőjük az automatizálás, valamint a számítógépes adatgyűjtés és feldolgozás irányába történő fejlesztés. A laboratóriumi műszerek területén az elektronika részaránya nemcsak a mérőműszerekben, hanem a laboratóriumi felszerelésekben is gyorsan növekszik. Ha a laboratóriumot számítógéppel és megfelelő software-rel látjuk el, egy komplex szaktanácsadó szolgáltató rendszert kaphatunk, amely a fejlődés előrehaladtával akár helyben, akár az adatok távközlése útján feldolgozható. A mikroprocesszoros technika fejlődésével megoldható a mérőautomaták zárt láncú szabályozása is, így optimizáló és tanuló rendszerek hozhatók létre. A laboratóriumi technika ilyen irányú fejlődése várható, hiszen a műszerek iránti igény — különösen a kernizációval és az egyre bővülő mezőgazdasági — állattenyésztési kutatásokkal összefüggésben — folyton növekszik és szinte beláthatatlan skálán mozog. (Így pl. az új vegyszerek és műtrágyák mennyiségi meghatározása, az élelmiszerek ellenőrzése, környezetvédelmi ellenőrzések, műanyagok ellenőrzése, emberi egészségvédelemmel kapcsolatos ellenőrzések stb., stb.) Az alkalmazott élettudományok visszahatnak a műszaki tudományok fejlődésére is, ahol is a kutatások laboratóriumi műszerek nélkül el sem képzelhetők. A műszeripar ezeket a célkitűzéseket határozott specializációval, nemzetközi kooperációval és kereskedelmi munkával, elsősorban a mezőgazdasági és élelmiszergazdasági vevőkörök irányába orientálódva kívánja megvalósítani. A laboratóriumi műszerek termelésének és fejlesztésének bázisvállalata a LMIM, ahol az említett műszerek részaránya prognasztikában a következő: Az összes termelési érték °/

0-ában 1970 1975 1980 1985 1990 35 50 68 85 90 Az Esztergomba telepített mikrohullámú antennagyártásban a sugárzók előállításával létrejött az antennák zárt ciklusú termelése. Ezt a profilt országos viszonylatban egyedül a városban készítik, az antennarendszer bemérés tekintetében pedig KGST-szinten is előkelő helyet foglal el. 168