Esztergom Évlapjai 1979

Pálmai László: Esztergom mai iparszerkezete és annak jövője

Egy vállalati rendszer kiemelt főbb folyamatai a következők: — műszaki fejlesztés: 20 % súlyarány — anyagi-műszaki ellenőrzés: 20 % súlyarány — munkaerőellátás, bérgazdálkodás: 20 % súlyarány — termelés: 20 % súlyarány — kereskedelmi, piaci tevékenység, szerviz: 20 % súlyarány. Esztergom műszer- és gépipari egységeit az elmondottak alapján a következőképpen jellemezhetjük: Kiemelt folyamatok: L.MIM % LEGY % SZIM % MEDICOR ELFI % FMV 4. sz. gy. % Műszaki fejlesztés 20 20 20 20 — Anyagi műszaki ellátás 20 20 20 20 10 Munkaerőellátás, bérgazdálkodás 20 20 20 20 20 Termelés 20 20 20 20 20 Kereskedelem, piaci terv és szerviz 20 10 10 10 — Megközelítő szervezettségi mérőszám 100 90 90 90 50 A megye Esztergomon kívüli gép- és műszeriparának szervezettsége 30—80 % között mozog, tehát a legmagasabb szervezeti egységet jelentő megyei vállalatok, gyárak Esztergom területén helyezkednek el. A városi gép- és műszeripar fejlődését döntően két tényező befolyásolja: — az ipari tárcák fejlődési lehetőségeinek hatása; — a termelő egységek saját erőforrásai, műszaki, gazdasági, piaci pozíciói. Ezek a tényezők a megyei iparpolitika hatékonyabb irányítását igénylik, különös tekintettel arra, hogy a vállalatok és gyárak műszaki helyzete és erőforrásai jelentősen differenciáltak. E sajátosan fennálló gazdasági egyensúly-problémák megoldásában természetesen nemcsak a megyei iparpolitika hatása érvényesül, hiszen ennek összhangban kell lennie az országos, tehát népgazdasági célokkal is, ezeken keresztül pedig a világpiaci helyzettel. A megoldás tehát a felsőbb gazdasági érdekekkel — célokkal való összehangolás folyamatát jelenti, amelynek során természetesen nem szabad — és nem is lehet — figyelmen kívül hagyni a megye nem Esztergomban működő többi gépipari, illetve műszeripari gyáregységét sem, sőt indokoltnak látszik ezeknek a kisebb üzemeknek — sőt szövetkezetek154