Esztergom Évlapjai 1979

Dr. Horváth István: Az esztergomi Porta Speciosa újabb töredéke

Dr. Horváth István: AZ ESZTERGOMI PORTA SPECIOSA ÜJABB TÖREDÉKE (Adatok az esztergomi Szt. Adalbert székesegyház építéstörténetéhez és pusztulásához) Esztergom — legjelentősebb középkori városaink egyike, az árpádházi királyok székhelye volt I. István királytól a XIII. század elejéig.

1 Maga a város nemcsak politikai és gazdasági központja volt az árpádkori Magyarországnak, hanem — a királyi udvar, valamint az István király által alapított

2 érsekség jelenléte révén — országos, sőt olykor európai jelentőségű művészeti, kulturális centrum is.

3 A világi és egyházi udvar építő tevékenysége folytán a XI—XIII. században épülnek ki az esztergomi várnak a középkori magyar építőművészet^ is jelentős hatást gyakorló fő épületei (lásd az 1. képen): 1. a hegy déli sziklaperemén (a váron belül külön egységet képező) királyi várpalota, melynek a későbbi átalakításokkal többször érintett magja III. Béla (1172—1196) és Imre (1196—1204) uralkodása alatt épült fel.

4 2. Szt. István protomártir temploma a Várhegy É-i felén, amelyet a XIV. századi egyházi hagyomány szerint még Géza fejedelem építtetett, és a XIII. század elején átépítették.

5 3. az érseki palota a hegy északi felén

6 4. a nagyprépost háza a hegy északi felén

7 5. a főkáptalan épülete (monasterium Sancti Adalberti) a hegy déli felén, a délkeleti várkapú

8 mellett, végül 6. a Szt. Adalbert székesegyház (ecclesia magnifica — „Szép Templom"). A Várhegy középső, legmagasabb részén állt a magyar egyház fejének, az esztergomi érseknek főszékesegyháza, melyet István király a 997-ben vértanúságot szenvedett Szt. Adalbert (és Szűz Mária) tiszteletére

9 építtetett. Az első templom építésének pontos idejét nem ismerjük. Történetíróink többsége Albericus adata

1

0 alapján építését, ill. alapítását 1010-re, mások 998-ra teszik.

1

1 Korai alapításra utal a templom néhány alaprajzi sajátossága,

1

2 valamint az a tény is, hogy István király és Adalbert között személyes kapcsolat volt.

1

2 Az építkezés megkezdése egyidejű lehetett az érsekség megalapításával (1001).

1

4 1156-ban Martirius érsek oltárt alapít a templomban a Boldogságos Szűz tiszteletére.

1

5 — Martiriust 1158-ban az általa alapított oltár alá temetik el.

1

6 Valószínű, hogy 1172-ben Likács érsek III. István királyt is a Szt. Adalbert templomban temeti el.

1

7 1188—1198 között a templom leégett. Erről Imre király 1198. évi okleveléből értesülünk, amelyben megerősíti III. Béla király egy 1188. évi 13