Esztergom Évlapjai 1979

Baják István: 60 éves a SZIM Esztergomi Marógépgyára

és bizalmiak révén gyorsan betöltötte a dolgozók érdekképviseleti szerepét és a termelő munka segítésében is nagy szerepet vállalt. Ezekben az években a dolgozók közvetlen konkrét anyagi helyzetének segítésén túlmenően (mint pl. élelmiszerek beszerzése) a szakszervezetnek döntő szerepe volt a szocialista bérezési elvek érvényesítésében, a szocialista kultúra életrekeltésében és felvirágoztatásában, a sportéletben, a szocialista munkaversenyben. Ezekben az években erős, életképes, jól szervezett SZIT, később DISZ ifjúsági szervezet működött. A fiatalok a gyári élet minden területén hallatták szavukat. Az élénk szervezeti életen belül kiemelkedő volt az ifjúság kultúrális tevékenysége is. A gyárban az 50-es évek kezdetétől gyorsan terjedtek a szocialista munkaverseny különböző formái, mint a Sztahanov-mozgalom, és jelentős politikai események alkalmával az egyéni, üzemi és gyári munkaverseny megmozdulások. Esztergomban az első élmunkás gyárunkból került ki, Cser Géza vasöntő személyében. Ezekben az években a gyárban kialakult egy olyan új vezetői gárda, amely nehéz viszonyok között odaadóan és áldozatosan, dolgozott. A vezetők egy része nagy szakmunkás tapasztalattal rendelkezett ugyan, de a vezetést tanulni kellett. Mellettük tömegesen kaptak megbízást olyan káderek, akik később a gyár megbízható, sok tapasztalatot szerzett vezetői lettek, és munka mellett megszerezték az elméleti képzettséget is. A nagy feladatok váltakozó sikerű teljesítését jelzi, hogy a tervteljesítési megtorpanások mellett voltak olyan esztendők is, amikor a feladatok kimagasló teljesítéséért a gyár kollektíváját „élüzem" címmel tüntették ki.' A gyártmányfejlesztés új útjain (1957—1963) Ezt a viszonylag rövid időszakot azért értékeljük külön fejezetben, mert ezekben az években a gyár történetében korábban el nem képzelt, tudatos, tervszerű gyártmányfejlesztési munka valósult meg. Ennek hatása legalább további egy évtizedre meghatározta a gyár arculatát. A technikai fejlődés gyorsuló ütemét a szerszámgépipar közvetlenül érzékeli, mind a felhasználók igényében, mind a saját gyártási technológiában. Már az 50-es évek közepén nyilvánvalóvá vált, hogy a régi gyalugépekkel, marógépekkel sokáig nem lehet a nemzetközi piacon megélni. Életszükségletté vált újabb gyártmányok bevezetése és ennek időben történő felismerése nagy érdeme a gyár dolgozóinak. A gyármányfejlesztő munka a gyalugépek korszerűsítésével kezdődött. Három év alatt 3 nagyságrendben, 12 változatban kifejlesztettük a GH harántgyalugépcsaládot. Ez európai színvonalon is a legkorszerűbb típusok egyikének bizonyult. A legfejlettebb változat a forgóasztalos másológyalu. Ez a brüsszeli Világkiállításon 1958-ban nagydíjat kapott. 110