Esztergom Évlapjai 1960

Ifj. Fehér Géza — Parádi Nándor: Esztergom-szenttamáshegyi 1956. évi törökkori kutatások

ESZTERGOM-SZENTTAMÁSHEGYI 1956. ÉVI TÖRÖKKORI KUTATÁSOK Balogh Albin emlékének A török hódoltság mélyreható változásokat idézett elő mindazokon a területeken, amelyeket a törökök megszálltak: hatására törökös élet kezdődött az egész Balkánon. A magyarság életmódját is sok tekintetben megváltoztatta a török hódítás, amely nálunk jóval rövidebb ideig tartott ugyan, mint a Balkán államaiban, azonban hagyatékuk mégis mély gyökereket verhetett, mert az élet számos területén — különösen külsőségekben — közel állott ahhoz, ami még talán a honfoglalás világából a XVI. századig fennmaradt. Horváth Henrik találóan állapítja meg tanulmányában, hogy ,,a magyarországi török világ reálrégészeti emlékei iránti tudományos érdeklődés . .. sohasem volt feltűnően nagy".

1 Pedig az írott források vizsgálata mellett, csak a másik hasonló értékű forrásanyag — a hódoltságkor tárgyi emlékeinek felkutatása és értékelése teheti érthetővé azt a különös körülményt, hogy az ország egész arculatát megváltoztató mérhetetlen pusztítással egyidejűleg milyen sok és jelentős kultúrérték kölcsönzői voltak Magyarországon a hódító törökök. Hagyatékuk alapos tanulmányozása annál is fontosabb, mivel a magyar ipartörténet számos kérdésére világít rá.

2 Konyhai kultúránk kifejlődésének megértéséhez is csak a törökkori agyagművesség és rézművesség tárgyi emlékei vihetnek bennünket közelebb. E téren első feladatunk az edényformák és készítésük módjának a tanulmányozása. A továbbiakban meg kell vizsgálnunk az edények konyhai használatát, az ott betöltött szerepét. Ez utóbbi kutatásunk csak komoly anyaggyűjtés után lehet eredményes. Ahhoz ugyanis, hogy az edények formájából és űrtartalmából helytálló következtetésekre juthassunk, igen sok adatra lenne szükségünk.'

1 Fentebb vázolt feladatunk első lépéseként — a vidéki múzeumokban évek óta folyó anyaggyűjtés és vizsgálat mellett — a török keramika kutatása céljából Parádi Nándor munkatársammal hitelesítő ásatás keretében 1956. július 23—augusztus 5. között az esztergomi Szenttamáshegyen feltártunk egy török fazekaskemence maradványt.

4 A feltárás körülményeiről a jelen dolgozatban munkatársam számol be. * 1 Hódoltság és felszabadítás a művészettörténelemben. Tanulmányok Budapest múltjából V. 1936. 198. old. 2 Hasonló tárgyban 1. összefoglalóan Budapest története III. Bp., 1944. 354—381. old. Függelék. X. Művészetek 2. Bárúnijné Obcrschall Macrda: Iparművesség. A jelen dolgozatban tárgyalt anyaghoz közelebbről 1. uo. 382 — 401. old. Művészetek. 3. Gardán Sándor: Agyagművesség. 3 E kutatások szempontjából fontos volna, ha Törökországban és a balkáni államokban tanulmányozhatnánk az iparnúívességet és a török konyhát, miután ezekben az országokban a néprajzi párhuzamok ma is megtalálhatók. 4 Esztergom város tanácsának messzemenő támogatásáért, és Zolnay László múzeumigazgatónak s/íves baráti segítségéért ezúton mondunk köszönetet. 3* 35