Esztergom Évlapjai 1960

Huszár Lajos: Az esztergomi bazilika emlékérmei

1(>. kép 17. kép H) AZ ESZTERGOMI BASILIKA A templom képe. Lent KEZDETETT 1822 ÉVBEN BESZENTELTETT /1856 AUGUST 31

ke

n NAGY—KÉRI/ SCITOVSZKY CARD: ÉRSEK ÉS /MAGYARORSZÁG PRÍMÁS/ ÁLTAL Bp. Éremtár, ezüst 38 mm 21,85 g, ón és britannia fém 38 mm. '— Num. Közi. X. 1911 100. 58, Montenuovo kat. 1552. A tudósítás szerint ez az érem is Bécsben készült, kétforintos nagyságban és az ára 40 pengő krajcár volt. A bécsi eredetet valószínűvé teszi a feliratok helyesírása' („HERZEG", „KINEVEZTETETT", „BESZENTELTETT stb.). Nyilvánvalóak az idegennyelvű vésnök tévedései a számára érthetetlen szavakból álló felirat" vésése alkalmából. Jelzés nem lévén az érmen, a készítőmester személyére vagy a kibocsátó éremverő intézetre nem tudunk utalni. Érdekes összefüggést lehet viszont megállapítani az érem hátlapi éremképe és egy korabeli ábrázolás között.

7 Ez az ábrázolás egy kőnyomat, mely a jelzés szerint Giessendorf Károly budai kőrajzoló műve, aki a XIX. század derekán dolgozott.

8 Giessendorf műve azonban nem önálló alkotás, mert azt megelőzi egy teljesen hasonló beállítású színes litográfia, mely a jelzés szerint Szerelmey Miklós intézetéből került ki, aki 1845-ben alapított litográfiái intézetet Pesten." Összevetve az ábrázolásokat nyilvánvaló, hogy a bécsi vésnök szeme előtt az a mintakép lebegett a hátlapi éremkép vésésénél, amelyik e két említett litográfiái ábrázoláson látható. Összehasonlítás végett a Szerelmey-féle ábrázolást adjuk (18. kép), amelyik a valószínűség szerint inkább kerülhetett a bécsi vésnök szeme elé, mint a szintén 1856-i keltezésű Giessendorf-féle kőnyomat. Jelentéktelen részletektől eltekintve az érem és a litográfia bazilika képe teljesen azonos és jelen esetben a körülmények figyelembevételével pillanatig sem kétséges, hogy a kőnyomat szolgált mintául az éremképhez. Végül a negyedik érem, bár művészileg szintén jelentéktelen alkalmi készítmény, keletkezési körülményeinél fogva mégis a legérdekesebb valamennyi közül a számunkra (19—20. kép). 7 A kőnyomat címe: ,,Graner Doni. Esztergomi basilika" és jelzése: ,,Steind. n. Giessendorf Ofen 1856" Tort. Kénes, gyűjt. ltsz. T. 1393. 8 .Vaui; Zoltán: A magyar litográfia története a XIX. században, Budapest, 1934. 94. old. A litográfia címe: ,.Esztergomi új székesegyház előrésze. — Die neue Domkirche zu Gran. Vorderseite." Jelzése: ,,Szerelmey Miklós intézetéből Pesten." Tört. Képes, gyűjt. 0— 1925 Gr. Lehetséges, hogy létezik egy harmadik hasonló ábrázolás is, melyre mindkettő visszamegy, de itl nem kívánunk e kérdésbe belemenni, Szerelmeyre vonatkozólag 1. Thieme — Becker: Lexikon d. bild. Kiinstler 32.376. old. 85