Esztergom Évlapjai 1960

Huszár Lajos: Az esztergomi bazilika emlékérmei

AZ ESZTERGOMI BAZILIKA EMLÉKÉRMEI Magyarország emlékérem-termelésében a XIX. század igen hullámzó képet nyújt. A század első felében, főként a két működő pénzverdében (Körmöcbánya és Gyulafehérvár) megindult folyamatos éremsorozatnak hirtelen végetvetett a szabadságharc kitörése és szomorú kimenetele. Később az abszolutizmus idején forgalomba került ugyan számos magyar vonatkozású emlékérem, de ezek a mesterjelzések tanúsága szerint általában külföldi, főként természetesen bécsi eredetű készítmények voltak. Az elnyomatás sötét éveiből fennmaradt emlékérmeknek azonban még így is különös jelentősége van, mert rendszerint olyan események emlékét őrzik, melyek alkalmasak arra, hogy a nemzetet időnként felrázzák az általános letargiából. Ilyen esemény volt például, a Magyar Tudományos Akadémia házának megnyitása (1865) vagy Széchenyi István halála (1860). Tehát a korabeli emlékérmek, művészi értéküktől függetlenül is, megbecsült kultúrtörténeti dokumentumok, amelyek a lassan meginduló nemzeti életnek legalább társadalmi és kulturális téren észlelhető megmozdulásairól nyújtanak emléket. Az akkori viszonyok között természetesen elsősorban a vallásos eseményekkel kapcsolatos ünnepségek voltak alkalmasak a nagyobb megmozdulásokra, mert az elnyomó hatalom szemében ezek tűntek fel a legártatlanabb tömegmozgalmaknak. Ilyen országos érdekű esemény emlékét őrzi az a négy emlékérem is, melyek közelebbi ismertetését éppen a vázolt szempontok figyelembevételével tartjuk érdemesnek éremtörténeti jelentőségüktől függetlenül. 1856. augusztus 31-én országraszóló ünnep zajlott le Esztergomban. Az 1822-ben megkezdett és Hild József által befejezett bazilikának ai ünnepélyes felszentelése történt e napon az uralkodó jelenlétében és óriás: tömeg részvételével. Az egykori hírlapok színes tudósításokban számoltak be az ünnepre való előkészületekről, majd annak lefolyásáról, sőt külön Emlékkönyv is jelent meg ebből a nevezetes alkalomból.

1 Éppen ezért nem kívánunk ez alkalommal kitérni a felszentelési ünnepség részleteire, csupán az esemény emlékét maradandóan őrző néhány emlékérem ismertetését tűzzük ki feladatul. Olyan nagyjelentőségű építmények felszentelése, mint az esztergomi bazilika, az akkori felfogás szerint, természetszerűleg vonta maga után az eseménynek emlékérmekkel való megörökítését. Néhány hazai analóg példát említve a pozsonyi kórház alapításának (1830). az egri bazilika felszentelésének (1837), a Magyar Tudományos Akadémia épülete meg1 Emlék-Könyv az esztergomi főtemplom 1856-diki augustus 31-dik napján végbement fölszentelésére. Pest, 1856 (két kiadásban). 6 Esztergomi Múzeumok Evkönyve 81