Esztergom Évlapjai 1960

B. Koroknay Éva: A lövöldi karthauzi kolostor kötéseiről

Eltérő ettől a szombathelyi Főegyházmegyei Könyvtár ugyancsak 1484-es kötése. Ennek elő- és hátlapja más. Az előlapon a kereteit tükröt rombusz idom tölti ki — ez előfordul késő gótikus kötéseken, — de a rombusz idomban centrális szerepet tölt be a virágtövektől sugarasan körülvett rozetta. A négy sarokban ugyancsak sugarasan körülvett rozetták láthatók; a felső és alsó kettő eltérő. Mesterünk más esetben is keresi a változatosságot. A hátlap nagyméretű tükrében keresztidom uralkodik, az üres felületeket magányos vagy az előbbieknek megfelelő sugarasan körülvett rozetták töltik ki. A művész egyre szabadabban tervez, a kompozíció is mind egyénibbé válik. Az Egyetemi Könyvtár 1486-os kötetén ismét a diagonális szerkesztés érvényesül. A felület vonalakkal osztott; nem a mezők belseje díszített, hanem a metszéspontokban helyezkedik el egy-egy rozetta, amelyet sugarasan vesznek körül egyenesszárú virágtövek. Ugyanez az elv jelentkezik a kiindulási pontot képező „lövöldi Corvina" hátsó tábláján is (XX. t., XXIV. t.). Mindezek után visszatérünk arra, hogy ezen a táblán 1488-as évszám látható (XXII. t.), amit az eddigi kutatók tévedésnek tartottak vagy nem vettek figyelembe. Azt is említettük, hogy a csatokon 1478-as évszám látható (XXI. t.). Valószínű, hogy a kolostor könyvkötő műhelyében raktáron levő régebbi csatot használtak fel a bekötéskor. Az ajándékozás csak 1480-ban történt, s mivel megállapítottuk, hogy a kötés Lövöldön készült, ennél korábbi nem lehet. Az 1478 tehát semmiképpen nem vonatkozhat a kötés időpontjára. A nyomtatás időpontjával (1477) ugyancsak nem egyezik. Stiláris összehasonlítás alapján azonban a kötés időpontját kétségtelenül az előlap 1488 évszámában határozhatjuk meg. Az eddigi öt kötet évszámos volt, és a legutolsót kivéve ,,F. M", illetve „F M us" jelzéssel ellátott. A következő két köteten sem az évszám, sem a betűk nem jelennek meg. Ezeknél a kötéseknél a nyomtatás időpontja: 1489 illetve 1491 terminus post quem-ként jelentkezik. Ugyanazok a bélyegzők szerepelnek rajtuk, mint a megelőző köteteken. Az 1489-es nyomtatvány (jegyzék 6. sz.) kötésének (XXV. t.) keretdísze már a legelső 1478-as (XVI. t. 2.) kötés keretében szerepelt. Az 1491-es nyomtatvány (jegyzék 7. sz.) kötésének (XXVI. t.) keretében levő négyszösű díszeket viszont az egyik 1484-es kötésen láttuk, de a minta felének lenyo^ mata szerepelt már szintén az 1478-as kötésen is. Az apró, egyenes és hajlított pálcikákból összeállított fonadékdisz szintén 1478 óta szerepel a mintakészletben, hiszen ezekből alakították az évszámot és betűket. És ezzel kapcsolatban ismét le kell szögeznünk, hogy egy stílus ismérve nem egy-egy motívum alkalmazásában, hanem az alkalmazás mikéntjében rejlik. Ezt a fonadékdíszt (Flechtwerk) szokták a reneszánsz kötések általános ismérveként megjelölni. Hiába volt azonban könyvkötőnk szerszámai között a fonadék, ezzel még nem alkotott reneszánsz táblafelületet, és amikor reneszánsz kompozíciót valósított meg, nem fonadékot használt, hanem tisztán gótikus részietmintákból építette fel azt. A „lövöldi Corvina" készítési ideje, tehát az 1488-as esztendő vagy a röviddel azt követő időszak fordulatot hozott a könyvkötőműhely életébe. Az eddig ismert szerszámokon kívül csak két kisebb rozetta és egy négyszögű rozetta lenyomata jelenik meg újdonságként vagy talán ez is