Esztergom Évlapjai 1960

Z. L.: Esztergom az utolsó húsz év művelődéstörténeti irodalmában

kritikai eredményeire támaszkodott Bercsényi Dezső (Az esztergomi Porta speciosa, Regnum, 1944. évf.), amikor a románkori esztergomi Szent Adalbert bazilika díszkapujának francia előképére s a kapu feliratának Péter mester működésével való összefüggésére mutatott rá. Utóbb, 1956-ban. Dercsényi Dezső még egyszer összefoglalta az esztergomi Vár archeológiájával kapcsolatos mondanivalóit (Dercsényi Dezső—Zolnay László: Esztergom. Budapest, Képzőművészeti Alap kiadása.). Az esztergomi Várra vonatkozó irodalmat gazdagította Várnai Dezsőnek, az 1934—38. évi esztergomi várfeltárások ásatásvezető mérnökének .,Az esztergomi vár kőfaragó jelei" c. értékes tanulmánya, amely a III. Béla építtette várpalota építéstörténetének periodizálásához adott elindulást (Építészettörténeti és elméleti közlemények, Budapest, 1954. évf.). Lepold Antalnak egy kisebb munkája Vitéz János érsek esztergomi építkezéseiről emlékezett meg (Vitéz János érsek dolgozószobája. Szépművészet, 1944. évfolyam.). Lepold Antalnak: Esztergom régi látképei c. monografikus munkája, amely Budapesten, 1944-ben jelent meg, várostörténeti szakirodalmunk nyeresége. A várásatások egyik leletét, Estei Hyppolit érsek atyjának, Herkules ferrarai fejedelem grosettoja hamisítására szolgáló öntőmintát Huszár Lajos publikálta (Numizmatikai közlöny, 1937—38. évf.), majd ismertette azt a budavári ásatásoknál előkerült hamis veretet is, amelyet ezzel az esztergomi öntőmintával készítettek (Archeológiai értesítő, 1952. évf. 200. old.). A XV. századi Esztergom építéstörténetéről, az ásatási anyag ismeretében, Estei Hyppolit érsek számadáskönyveinek elemzésével Voit Pál fejtett ki igen értékes munkásságot (Hunyadi Mátyás budavári majolikagyártó műhelye, 1951. '— Kaza György, Estei Hyppolit esztergomi érsek kályhása. Művészettörténeti értesítő, 1954. — Gyarmati Dénes mester és a régi magyar építőgyakorlat. Művészettörténeti tanulmányok, Budapest, 1957.). Évtizedes kutatások foglalata Balogh Jolánnak 1955-ben megjelent monografikus munkája, Az esztergomi Bakócz kápolna. E művével Balogh Jolán legszebb renaissancekori építészeti emlékünket a kor nemzetközi stílusáramlatba iktatta be. Szemléletében az esztergomi renaissance-időszakot az esztergomi románkori virágzással egyenértékű stíluskorszaknak látjuk. A város jelentősebb műemléki objektumai közül az esztergomi főszékesegyházról — a bazilika felszentelésének századik évfordulójára, 1956-ra — Meszlémji Antal műve emlékezett meg (A százéves esztergomi Bazilika.). Pálinkás László disszertációja — Esztergom XVIII. századi művészeti emlékei (Budapest, 1937.) — a város újkori építészettörténeti emlékeit regisztrálta. A Felszabadulás óta folyamatosan dolgoznak kutatóink a város művészettörténeti topográfiáján; a kollektív mű a közeli években kerül sajtó alá. Esztergom városképi és műemléki vizsgálatát a Múzeumok és Műemlékek Országos Központjának kutatói az 1940-es évek végén végrehajtották. Genthon István hatalmas topográfiai munkája során 1951-ben a Magyarország műemlékei c. művében, majd annál részletesebben, irodalmi kútfők megjelölésével az 1959-ben megjelent Magyarország művészeti emlékei c. munkájában foglalkozott Esztergom műemlékeivel. Az esztergomi gyűjtemények kiemelkedő műtárgyai sorából az — 1954-t>en Németh Kálmán által restaurált 1— Garamszentbenedeki Űrko1!)0