Esztergom Évlapjai 1960

Mucsi András: A báti képek ikonográfiája

Katalin-legendájának remete-epizódját láthatjuk a strassburgi St. Wilhelm templom egyik színes üvegablakán, de a képátadás jelenete nélkül. Katalin négy kísérőjével meglátogatja a háza előtt olvasgató remetét, egy másik üvegfestményen a remete viszonozza a látogatást, az oltárlépcsőn ülő Katalin könyvben lapozgat.

2

4 A jeleneteket 1470—1480 körül készítették, bennük a megtérés témája elsekélyesedik, az ábrázolás egyszerre elveszti varázsát, költői mondanivalóját. Ez jellemzi az 1505-ös giessmannsdorfi oltárt: az egyik szárnyképen a remete fabódéból mutatja a Madonna képét Katalinnak és kíséretének.

25 A prenzlaui templom oltárát 1512-ben a lübecki Tamás-oltár mestere festette a képátadás sokalakos jelenetével és Katalin misztikus eljegyzésével.

2

6 A Litomericei-oltár (Leitmeritz) mesterének segédje festette 1510 táján a már említett, a báti képekkel analóg ábrázolású két cseh táblaképet. Az első képen Katalin anyja, két udvari ember és egy udvarhölgy jelenlétében magasra emelt baljában lévő tükrét nézi. Az oszlopos csarnokból várral díszített szép tájra nyílik kilátás. A másik képen a földön ülő remete holdsarlón álló Madonna-képet mutat az előrebukó testtartással térdelő Katalinnak. Katalin mögött anyja, két udvarhölgy és egy bajuszos férfi. A főalak sikertelen beállítását itt is a gazdag tájképi háttér enyhíti. Az ismeretlen eredetű táblák müncheni műkereskedelemben bukkantak. fel. A késői emlékek közül Hans Suess von Kulmbach Katalin megtérését ábrázoló képe a legszebb, mely a krakkói Mária-templomban van. A gyermekével ábrázolt Madonna képe a földön egy fának van támasztva. Előtte, Katalinnal együtt a remete térdel. Katalin kezeit a kép felé nyújtja, mögötte a háttér fenyőerdejéből lovasok bontakoznak ki. A baloldali fa törzsén papírtekercs lóg az 1514-es évszámmal és a művész HK-monogrammjávai."'

7 A XVI. századi ábrázolások újra itáliai példával, Bernardino Lanino félalakos freskójával, kezdődnek. Ez Vercelli Szent Katalin templomának oratóriumát díszíti.

1* Katalin anyja jelenlétében veszi át a képet a kámzsás erdei remetétől. Katalin megtérésének képzőművészeti ábrázolása a fenti példák szerint a XIV. század elején Itáliában jelenik meg és táblaképen, domborművön, miniatúrán és freskón egyaránt előfordul. Csupán egy analóg német emléket ismerünk a XIV. századból, a lipcsei Paulinum 1385-ös freskóját. A képátadás jelenetét az 1300-as évek elején firenzei mester festi meg először a sienai Chigi Saracini kápolna házioltárán, majd az 1340-es évek elején a sienai Tino da Camaino tanítványai, Giovanni és Pacio da. Firenze — marmorari fratres 1— faragják márványba ugyanezt a témát Nápolyban, ahol mesterük első nápolyi munkája, Mária magyar királynő síremléke áll. Olasz mester díszíti Vásári Miklós esztergomi prépost kódexeinek ma2

4 Haris Roll: Quellén und Forschungen. . . III. Der Oberrhein. Stuttgart, 1938.39. kép. — Glasgemálde mit Szénen aus der Legende der lil. Katharina, Um 1470—80. Strassburg, St. Wilhelm, Nordseitc des Langhauses. 2

5 Brauné und Wiese: Schlesische Maierei . . . 1926. 141. t. 2

0 Stange: Deutsche Maierei der C.otik. VI. 1954. 201—202. t. -•> Képét 1.: Winkler: Altdeutsche Tafelmalerei, München, 1941. 190. old. 2

8 Catalogo delle cose d'arte e di antiche d'Italia. Anna Maria Brizio, Vercelli. Roma. 1935. 45. old. 18