Esztergom Évlapjai 1960

Z. L.: Esztergomi Petőfi emlékek

Ruffy Ida kisasszony, római katholikus, íajkürthi születés, itteni lakos. Tanúk vezeték- és keresztneve, életneme: Petőfi Sándor költő, pesti lakos és Ásvai Jókay Móricz pesti lakos .. ." így tehát Várady Antal, alig egy hónappal — a barátaiért mindig aggódó — Petőfinek verses levele után, 1846. napsugaras Péter-Pál napján hitvesévé tette a versek Idáját, az Esztergomban lakozó Ruffy Idát. Jókai, mint Hatvany Lajos is említi, még öregkorában is meghatottan emlékezett vissza erre az esztergomi lagzira. És emlegette, hogy Kollár István plébános úr, a későbbi esztergomi nagyprépost, nagyon megcsóválta fejét, mikor megtudta: mind a Pestről jött vőlegény, mindpedig a két násznagy, protestáns hitfelekezetű vala. (Várady és Jókai reformátusok voltak, Petőfi evangélikus.) 2. KI VOLT PATÓ PÁL ÚR'.' Talán komáromi útjai során, talán 1846-ban, esztergomi időzésekor találkozhatott Petőfi azzal a férfiúval, akiben a magyar Oblomov alakját, a semmittevő köznemes világirodalmi értékű karikatúráját látta és láttatta meg. Nagymajtényi Jenő esztergomi gimnáziumi tanárnak 1943-ban megjelent „Magyarszölgyén" c. bölcsészdoktori értekezésében a következőket olvassuk: „Az 1848. évi törvények életbeléptetésekor a belügyminiszter elrendelte 38. kép. Pa tó Pál úr sírköve a magyarszölgvéni temetőben. Tombeau de Pál Pató au cimetiére de Magyarszölgyén. 178