Esztergom Évlapjai 1960

Z. L.: Esztergomi Beethoven emlékek

ESZTERGOMI BEETHOVEN EMLÉKEK Az esztergomi Prímási levéltár újkori anyagának rendezése során Niklay Péter és Prokopp Gyula levéltári kutatóink egy 1823-ból származó, Ludwig van Beethoven aláírású levélre akadtak. Az 1823. év tavaszán Bécsben keltezett levélben Beethoven felajánlja Missa Solemnisét Rudnay Sándor esztergomi hercegprímásnak, az esztergomi Bazilika tervezett felszentelésére. Megemlíti, hogy csupán a partitura másoltatására kér ötven dukátot s azt is, hogy e mű nem csupán egyházzenei bemutatásra alkalmas, oratóriumként világi hangversenyen is bemutatható. Rudnay prímás, mint a levél hátirata elárulja, az érsekság építkezései miatt nem volt abban a helyzetben, hogy éljen Beethoven felajánlásával. A művet így hát Rudolf főherceg, olmützi püspök beiktatásakor Olmützben mutatták be. * Az esztergomi Keresztény Múzeum szelence-gyűjteménye San Marco herceg és neje, a magyar származású Nákó Mileva grófnő hagyatékaként került Magyarországra. A szelencéket Mucsi András esztergomi múzeológus vizsgálta át s ezek sorában egy XIX. századeleji bécsi Beethoven emlékre derült fény (37. kép). Az ezüst foglalatú kerek dobozka tetején egy miniatűr-tempera mosolygós kis gyereket ábrázol. Egyik kezében galamb, másikkal — mintha csak valami távoli hangzatot hallana — felfelé mutat. A dobozka tetején, a miniatűr-kép sarkában néhány betű: L. v. B. 3 Jahre. Alatta a festő kézjegye: v. Suchy. A szelence belsejében olasz és német nyelvű irattöredék mondja el, hogy San Marco herceg és Nákó Mileva birtokába Beethoven rokonaitól került a szelence s a fedőlap képe Beethovent ábrázolja, mint hároméves kisfiút. Thieme-Becker adatai csak egy Suchy nevű — ezzel az ábrázolással összefüggésbe hozható — festőről tudnak. Albert Suchy, cseh—osztrák miniatűrfestő volt, aki 1793—1849 között élt. Ha Albert Suchy az esztergomi szelence Beethoven-portréjának alkotója, nem gondolhatunk mást, mint azt, hogy egy később készített, antedatált, idealizált Beethoven-ábrázolásról van szó. Lehet — bár ezt kevésbé valószínűnek érezzük —, hogy egy másik Suchy is lett volna s a kép dátuma valóban hiteles lenne. Ennek azonban Beethoven gyermekkori adatai is ellentmondanak. Mi okamódja lett volna Beethoven, időnként nagy anyagi gondokkal küzködő atyjának, hogy egy igen előkelő és megbecsült művésszel (v. Suchy 175