Esztergom Évlapjai 1960

Zolnay László: Az esztergomi latinosokról

Udvarnok n. földjét, amelyet István királytól Nostrue n. földjéért cserélt, eladja a szomori és iklódi nemeseknek.

1" Wertner szerint Zemeyn (nála Szemény) királyi kamaraispán volt.

1'

2 14—15. Kisebb latin családtöredékekből felemlitjük Elkynus comes (1269—89) s az ugyancsak latinvárosi esküdti és bírói tisztet viselt Mauritius családtöredékét. Előbbinek érdekessége ismét az, hogy a latinvárosi bíró unokája, a XIV. század elején már de Boioth (Bajóti) néven, a megyei nemességbe olvadva viseli esztergomi esküdti tisztjét.

1'

3 Ugyané folyamat fordítottját is megtaláljuk: 1328-ban Szölgyéni István a város egyik elöljárója.''' A nagy számú, de családi kötelékbe nem fűzhető latinusok közül egyízben, 1269-ben esküdti tisztséget visel bizonyos Ganpunchar,

6

5 kinek sírkövét Lepold Antal a Szent Lőrinc templomból eredő sírkőtöredékek közt vélte felismerni.

0

6 1 34 7-ből ismerjük a város első név szerint megjelölt jegyzőjét, Péter nótáriust és procuratort.

6

7 Bank v. Bankó, 1265- és 1282-ben esztergomi esküdt.

6

8 (Feleségét a Margit legenda említi.°'

J Vejének 1294-ben Esztergomban kúriáját említik.) 1281 és 1321 közt találkozunk Cunc vagy Kuncz esküdttel és családjával, 1272—91 közt Hench comes esküdt, majd unokája Paseasius nevével; hogy e családoknak a budai Kunc és Hench családdal kapcsolata lenne, az oklevelek nem árulják el.

7

0 Esztergomi távolsági kereskedő volt Sondinus de Strigonio is, aki 1294-ben, II. Károly szicíliai király engedélyével, Apuliából kétezer szekérre való gabonát szállított Magyarországra, IV. László özvegyének. Izabella királynénak, a szicíliai király nővérének.

7

1 1289-ben Miklós ötvös, esztergomi polgár Esztergom melletti szőlejét említik.

7

2 Az esztergomi kalmárok eddig felsorolt külföldi szálain (Troyes, Gand, Maastricht, Velence. Apulia) kívül az 1255. évi esztergomi vámmentesítő oklevél s az 1288. évi vámtarifa is rámutat a rendszeres távolsági kereskedelem fontosabb külföldi pontjaira. Adataink vannak arról, hogy zsidó kereskedők már a XI. század derekán, Esztergom érintésével kereskednek Kiev és Regensburg között. A XIII. század elején velencei kereskedők rendszeresen látogatják Magyarországot, elsősorban — Esztergom útkényszere miatt — ezt a várost. Belföldi kereskedelmük elsősorban Budára és Fehérvárra irányul (1255), de ugyanez az oklevél utal az esztergomi importcikkekre is. Az 1288. évi vámtaksa bécsi, regensburgi, oroszországi, Rajnán-túli és Rajnán-inneni kereskedőket emleget. * Fenti közleményünket adatközlésnek szántuk. Mivel még csak latinus vonatkozású hazai okleveles anyagunknak sem vagyunk teljes birtokában, 8

1 Knauz: II. 150. old. "

2 Töri. Tár, 1899. évf. 062. old. 6

3 Adataik Knauz Monumcntaiban a genealógiai táblán megjelölt évrendben. B

J Anjoukori okmánytár II. 260. old. 6

5 Knauz: I. 571. old. "" Lepold Antal megjegyzése az esztergomvári Lapidárium leirójegvzékében. «' Knauz —Dedek: III. 028. old. Knauz: I. 525. lap. II. 157. old. 6

9 ,,. . . uxor euiusdam eiuis nobilis de Strigonio, qui dicebatur Banchus.. ." — az asszonyon szülésekor könnyít Szent Margit ciliciuma. Magyar Sión, VI. évf. 570. old. 7

0 Oklevelek Knauz Monumentaiában a megjelölt évszámok alatt. 7

1 Knauz: II. 352. old. — Vö.: Wenzel: Diplomáciai emlékek, 1. kötet, 113. old. 7

2 Erről Schünemann tanulmányát: Esztergom Evlapjai, 1930. 12. old. 31" 163