Esztergom Évlapjai 1960

Zolnay László: Az esztergomi latinosokról

ugyancsak szuverén királyi tulajdon. III. Béla azzal kompenzálja az esztergomi érsekséget s káptalant ajvárhegyi terület-átengedésért, 'hogy otthagyott udvara környékét, az eszergom-királyvárosi udvarnoki városrészt s a királyi városjogok jórészét, — réwám- és piacvámjogok — az esztergomi egyháznak adja át. (Második csapásuk a városukat megsemmisítő tatárjárás, harmadik a királyi udvarnak Esztergomból Budára való végleges áttelepülése volt.) Így tehát megnehezül a kutatás helyzete is, hiszen okleveles gyakorlatunk kialakulása, rendszeressé válása már egy olyan időpontban következik be, amikor Esztergom latinusai immár hanyatlásnak indulnak. Családok 1. Rubynus, Sergodynus családja, öt nemzedékét ismerjük. 1258-ban Rubinus és János, filii Petri Collicaponis, esztergomi polgárok, a hontmegyei Domanik birtokosai az esztergomi káptalan szebelébi birtokán foglaltak.

9 Közülük Rubynus comes 1256-ban és 1268-ban a város bírája (maior ville, villicus), 1269-ben városi esküdt.

1

0 1265-ben említik esztergomi kameráit. 1268-ban homo reginalis. Az idézett 1265. évi oklevél, melynek kibocsájtója Rubynus bíró és esztergomi esküdtársai, azért különös érdekességű, mert a latin szöveg egyik helyén, a — nyilvánvalóan — francia városi jegyző, a pecunia helyett a payement szót alkalmazza. A család 1265—1328 között Esztergom városában és az 1278-ban már templomos helyként említett Cséven (Vitéz János őseinek, a Csévieknek falujában

1

1), valamint Csolnokon is birtokos. Robin fia Miklós fia Kouch, 1334-ben válik meg esztergom-szentpáli földjétől.

1

2 1288-ban Godynus comes csévi birtokügyét Abraham nevű familiárisával intézteti el.

1

3 1300-ban TI. Rubynus comes, mint homo regius, Walter budai-komáromi ispán fiát, István esztergomi polgárt az esztergomi „Zeniapalotaia" birtokába iktatja be. Walter fia Istvánnak leánya, Klára 1330—31-ben II. Rubyn fiának, György mesternek a neje.

1

4 Bizonyos Rubyn comes özvegyét 1327-ben budafelhévizi háztulajdonosként említik.

1

5 A család tagjai közül Sergodynus, Sergodyn, Godinus 1269—1294. között esztergom-latinvárosi esküdt, csévi, csolnoki birtokos.

1

6 Testvére II. Rubynus. Robin. Rubinus parvus 1265—1300 szerepel.

1

7 A Sergodynus fiágán továbbélő családból István (1328—41), Godin (1343), III. Rubinus vagy Robin (1300—1328), Frankyn comes (1299—1328), Lökös és III. Godinus (1341), Jakab (1328—43), Tamás mester (1330) esztergomvárosi tanácsurak. Frankyn comes fiai közül Jakab 1326-ban esztergomi kanonok, István 1341ben esztergomi városbíró, 1343-ban esküdt.

1

8 9 Knauz: I. 447. old. Knauz: I. 526., 561, 571., old. 1

1 A Csévi, később Csévi Sáfár és Vitéz családról 1.: Vitéz János esztergomi érsek élete. Bp., 1879. 1 —8. old. — Vö. Weríner Mór: Adalékok Ksztergommegye és vidékének legrégibb történetéhez. Az esztergomvánnegvel Bégészeti és Történelmi Társulat III. évkönyve, 65 — 69. old. 1

2 Knauz: II. 49, 85, 247. old. — Anjoukori okmánytár II. kötet, 366. old. — Knauz— Dedek: Monnmenta III. kötet, 137, 252. old. 1

3 Knauz: II. 247. old. 1

4 Knauz: II. 479. old. 1

5 Barijai Szabó László: Pestmegye történetének okleveles emlékei. Bp., 1938. 39. old. 11

1 Knauz: II. 49., 85., 247. old. 1

7 Knauz: I. 606.. II. 156., 360., 479. old. 1

8 Adataikat 1. Knauz: Monumenta II. kötet és Knauz—Dedek: Monumenta III. kötet névmutatói szerinI. 158