Esztergom Évlapjai 1960

Zolnay László: Az esztergom-királyvárosi "Zeniapalotaia"

orvos Borkút nevű szöllejét és Perecsény szőlőt is. Csór nb. Tamás mester 1360-ban szerepel utoljára.'

7 Csór Tamás, adataink szerint, a Zeniapalotája utolsó magánbirtokosa. Nem tudjuk, vajon eladás, valószínűbben ajándék, hagyaték útján kerültek Csór Tamás esztergomi jószágai, az 1360—67 közötti időben, a garamszentbenedeki konvent birtokába. 1367-ben Borkút — előbb Bertold királyi orvos, majd Csór Tamás esztergomi szőlője —, már a garamszentbenedeki konvent tulajdona volt.

2

8 Egy 1462. évi oklevél arról tudósít, hogy Bonomiai Miklós garamszentbenedeki apát az apátság két esztergomi jószágát, a város főterén álló „Zeniapalotaiá"-t és Borkút szőlőt Jazondorffi András bérletébe adta.

2

9 Mivel pedig Bonomiai Miklóst 1410 és 1438 között találjuk a garamszentbenedeki főapáti székben, e bérbeadási jogügylet is a XV. század első harmadára esett.

3

0 A Zeniapalotája még 1490-ben is — gyaníthatóan a mohácsi vészig — a garamszentbenedeki apátság birtoka; az épületet ekkor, 1490-ben, az apátság tiltakozása mellett, Esztergom Királyváros polgárai foglalták le.

3

1 Az épület törökkori sorsáról semmit, újkori sorsáról keveset tudunk. Maradványa vagy a helyén emelt egyemeletes, két saroktornyos épület a XVIII. század első felében, egészen a mai Széchenyi tér Bottyán ház városházaként való megszerzéséig Városháza volt. Az épület 1902-ig, a mai Járásbíróság építése koráig, mint Sas-vendéglő, majd Sas-kaszárnya szerepel a város helyrajzában. 3. A „ZENIAPALOTAIA" HELYRAJZÁHOZ Említést tettünk arról az 1243. évi esztergomi oklevélről, amely a Szent Lőrinc plébániatemplom s a Zeniapalotája között egy épületet említ s annak homlokzati méreteit is megadja. A Szent Lőrinc plébániatemplom régészeti fixpontját Récsey Viktor .1892. évi ásatása határozta meg. Egy 41 rőf homlokzatszélességű épület esik a Szent Lőrinc plébániatemplom déli oldala s a Zeniapalotája közé, az 1243. évi oklevél szerint. Az 1279. évi Ugrinus féle oklevél megemlíti a Zeniapalotája felől, hogy észak felé egy keskeny utca határolja; tehát északi ház-szomszédjával nem épült egybe. Nyugati határa a Kisduna volt, délfelé a majki premontreiek terének (area) egyik háza határolja; magának a palotának keleti főhomlokzata az esztergomi piactérre nézett. Az okleveles meghatározások pontosan a mai Járásbíróság épülete helyére teszik a Zeniapalotája maradványait. 2

7 l'úr Antal: Csór Tamás. Az erdélyi Múzeum Egylet... kiadványaiból. Kolozsvár, 1890. — Knauz Monumontn II. kötet, 482 —83. old.-Knam—Dedek: Monumenta, III. kötet, 193., 195., 201., 203.. 204.. 211., 264., 393., 411., 465., 532. old. - Knauz: l'auli Szent Vince leányai Esztergomban (Az esztergomi Szerzetesrendek története) Esztergom, 1865. 72. old. 2

8 Esztergomi fökáptalani lt. Ladula: 1. t'asc.: 5. nr. 2., 3., 4., 6. — Ugvane levéltár: Ladula: 40., fasc.: 4., nr. 23. — Ladula 24. íasc.: 3.. nr. 4. 2

9 Knauz: A Garam melletti Szentbenedeki apátság története, I. lip., 1890. 78., 152-53. old. 3

0 1. 29. jegyzet. — Vö. Esztergomi főkáplalan magánlevéltára, Lad,40.. fasc. 5. nr, 10. (1162. évi oklevél). A Zeniapalotája megjelölése az 1492. évi oklevélben: ,,quoddam palacium sew domum aut funduin curie dicti monasteri in (medio —, áthúzva) civitate Strigoniensi prope iocum tori iuxta parvum danubiura in vicinitate domorum petri carnificis dicti Wcur a parte septemtrionali et Jekkul filij Luducg a parte meridionali existentem, quondam Zenia palotaia vocatuni..." 3

1 Esztergomi fökáptalani lt. Ladula: 40.. fasc.: 5. nr. 39. Ekkor ..Quandam domuin seu fundamentum curie. . . in eadem civitate Strigoniensi in piatea magna utca in vico latinorum in vicinitate domorum ac penes Ambrosv Vida dicti, ac Valentini at Jchannis, filioritm dicti Chili de I.CWÍI.. . ncc non Johannis Chatho dicti..." 150