Esztergom Évlapjai 1960

Letlrich Edit: Esztergom néhány időszerű funkcionális problémája

Az ingázóknak ez a tekintélyes serege azt mutatja, hogy Esztergom nem gazdasági középpontja jelenleg a járás területén kibontakozó komplexiparvidéknek, hanem nagyarányú napi kiáramlási centrum. — Nem ő vonz. nyújt munkaalkalmat környezete számára, hanem annak ellenére, hogy a terület egyetlen városa, a környező ipari-bányász községek szívóhatásának szinte passzív alanya. Hogy milyen mértékű ez a szívóhatás, ezt szemlélteti a 30. kép. A napi ingavándcrforgalom fő beáramlási centruma Dorog. Naponta 2235 környékbeli dolgozó keresi fel bányáit és ipari üzemeit. A beutazók 30%-a Esztergom belterületéről, a további 13". o pedig Esztergom táborból kerül ki, a többiek főként a Dorog—Budapest vasútvonal mellett fekvő községekből érkeznek. A vonzási körzet egész Pilisvörösvárig terjed ezen az útvonalon. Csolnok és Tokod nagyjából azonos mértékben fogad be napi ingázókat, de ezek együttes létszáma is alig haladja meg Dorogét. Az iparvidék nyugati peremén fekvő vegyipari-építőanyagipari centrum ingavándorforgalma az előbbiek mögött csak igen szerény méretű. Legcsekélyebb azonban magának Esztergom városának a munkaerővonzási ereje. A bányavidék szinte teljesen kiszorítja a járás területéről Esztergom vonzását, amely így a Duna-kanyar két községére — Pilismarót és Dömös — és azokra a nógrádi falvakra korlátozódik, amelyeket a Börzsöny elzár a keleti irányú forgalomtól, s kiesnek mind Budapest, mind Salgótarján vonzáskörzetéből. 5. ESZTERGOM CENTRÁLIS FUNKCIÓI Az eddig elmondottakból megismerhettük a járás ipari fejlődésének gyors ütemét, irányát, s ennek kapcsán érvényesülő nagyméretű munkaerővonzását. Kiderült az is, hogy mind az iparvidék magját képező bányavidék, mind a nyugati peremen alakuló vegyipari vidék gyorsabb lendülettel fejlődik gazdaságilag, mint Esztergom. A kellő méretű ipar hiánya — mely a lezajlott fejlődés ellenére sem elégíti ki még az igényeket — mint a kapitalista korszakból átöröklött, s ma is még gátlóan ható tényező — lassítja a város fejlődését, amely így nem tud lépést tartani a környező települések gazdasági előrehaladásával. A környezetének nyújtandó gazdasági szolgáltatások tekintetében Esztergom ma még nem képes a város centrális szerepét betölteni. Ehhez csak a szocialista iparosítás további létesítményei segíthetik hozzá. — Olyan jellegű ipari létesítményekre van szükség, amelyek tovább fokozzák majd az egész iparvidék kcmplex jellegét. Erre sokféle lehetőség kínálkozik, különösen, ha a várostól nem messze tervezett nagymarosi vízierőmű felépül. Feltétlenül számításba kell azonban venni az iparvidék szűk keresztmetszetét képező fogyasztási javakat gyártó iparágak erőteljesebb fejlesztését. Egyrészt ennek kapcsán kínálkozik lehetőség arra, hogy a város a környezete számára közvetlen gazdasági szolgáltatásokat teljesítsen, s ezzel a gazdasági központi funkciók ellátását megoldani a jövőben képes legyen. A fentiekben megállapítottuk, hogy Esztergom a gazdasági funkciók tekintetében ma még nem központja a környezetének, de tervszerű segí132