Esztergom Évlapjai 1960

Letlrich Edit: Esztergom néhány időszerű funkcionális problémája

I. táblázat. Az egyes iparágakban foglalkoztatottak száma 1930-ban és 1955-ben Az iparágban foglalkoztatottak száma Iparág 1930-ban 1955-ben szénbányászat . . . . építőanyag- és üvegipar gépgyártás, vasöntés vegyi ipar villamosenergiaipar . . kisipar, kézműipar. . . 3628 963 179 101 1339 8573 2140 1255 1021 554 1137 A szénbányászat egykori kizárólagosságát feloldotta, kiegészítette az esztergom—dorogi öblözet nyugati pólusán kialakult vegyipari és építőanyagipari centrum — Nyergesújfalu, Lábatlan, Süttő körzetben — majd a keleti póluson, Esztergomban létesített gépipari centrum. Az egész iparvidék lelke, központja továbbra is a dorogi szénmedence, amely energiával látja el magát az iparvidéket, s ugyanakkor a főváros fontos szénszállítója. Mint ilyen tehát kettős arcú — egyrészt Budapest iparának kiszolgálója — másrészt a körzetében kialakított iparvidék fő ellátója (26. kép). A szocialista iparosítás eddigi eredményei számottevően emelték a terület gazdasági értékét. Az iparvidék komplex fejlesztése erősen megnövelte az új munkaalkalmak számát. Ugrásszerűen nőtt az iparban foglalkoztatottak aránya. A helyi falusi lakosság soraiból egyre többen cserélték fel a sová

ny ter

mőföldön szűkösebb megélhetést nyújtó mezőgazdasági munkát az ipluTmunkávalTTígykor ^"Doiog, Csolnok, Tokod, Annavölgv körzetet leszámítva — a vidék lakosságának d

önt

ő többsége mezőgazdaságból élt. Ma csak a járás keleti és déli peremén taláKmk~még olyan településeket, amelyekben a lakosság fő kereseti forrása továbbra is a mező2(>. kép. A dorogi járás vázlatos gazdaságföldrajzi képe. - Carte économique sehématiquc de Karion disse ment de Dorog.