Esztergom Évlapjai 1938

Sinka Ferenc Pál: Esztergom vidékének honfoglaláskori multja

Esztergom vidékének honfoglaláskori múltja. 83 Véleményünk szerint Anonymust a Marőt név és Bihar vára szerepeltetésére a következők vezették: Békés vármegye történetében olvassuk, hogy a megye leggazdagabb földbirtokosa, a gyulai uradalomnak és sok községnek is az ura, az Árpádok idejében a Maróthy család volt, melynek tagjai vezérszerepet vittek a megyei életben is. Maróthy János bánnak egy híres szépségű Anna nevű leánya volt, akiről az udvari körökben is sokat beszéltek. Ez a nő Csáky Ferenc bihari főispánhoz ment férjhez, s hogy az örökségéhez jusson, királyi engedéllyel magát fiúsította. Így kapta meg a Maróthyak birtokából Bökény, Iráz, Csökmő, Szeghalom és Bihar községeket.

1 Szent István király az ország városait, tudvalevőleg, királyiaknak jelentette ki és a körülöttük lévő vidékek központjaivá tette. Ilyenül a hármas Kőrös vidékén lévő földvárak között Bihar volt a legalkalmasabb. Ez lett az ottani várrendszer központja és a megye székhelye. Anonymus a királlyal Biharban is járván, ott megtudta, hogy a a bihari vár, melytől a vármegye nevét is kapta, a Maróthy-család tulajdona volt. E név nem volt előtte teljesen ismeretlen, mert annyit ő is tudott, hogy a honfoglalás előtt az ország területe fölött Marót (Ménmarót) uralkodott. A két nevet Anonymus rokonságba hozta és a Maróthyak családfáját a honfoglaláskorig vezetvén vissza, Byhor várát is az ország székhelyévé tette, amelyben Marót lakott családjával. De nemcsak Byhor, hanem Szeghalom (Zeguholmu) is az övé volt, a honfoglaló magyarok szerinte ezt is ostrom alá vették. Érdekesnek tartjuk erre nézve dr. Karácsonyi János megjegyzését leközölni: „Csodálkozik tán némelyik olvasóm, hogy semmit sem szólok itt a honfoglaló magyaroknak Békésmegyén keresztül tett első utairól, Szeghalom körül folytatott sikertelen harcokról stb., amint azt Béla király névtelen jegyzője szépen előadja. Nem szólhatok, mert én történetet írok, nem mesét. A Névtelen elbeszélése pedig csak rege, s csupán földrajzi becse van." 2 Kérdés ezek után: mennyiben lehet igaz Anonymus elbeszélése Árpád fia, Zulta (Szólta, Zsolt) házasságáról Ménmarót (helyesebben Szvatopluk fia, Mojmir) leányával? Árpád vezér Csepelen értesült a Bihar vára ostromlására kiküldött Uzubu (Osbö) és Velek, valamint Ménmarótnak követei által az üzenetéről és ajánlatáról. „Árpád vezér pedig nemeseivel tanácsot tartva, Ménmarót üzenetét szívesen fogadta és helyeselte; majd mikor hallotta, hogy Ménmarót leánya már egyidős az ő fiával, a kérelemnek teljesítését nem akarta tovább halasztani és leányát Szólta feleségéül elfogadta, a neki igért országgal egyetemben. Aztán Osböhöz meg Velekhez követeket küldve azt üzente, hogy menyegzőt tartva, Ménmarót leányát vegyék át feleségül fia, Szólta számára, a lakósok kezességbe adott fiait hozzák magukkal, Ménmarót vezérnek pedig adják oda Bihar várát... Osbö meg Velek, valamint egész seregük uruk parancsának enge1 Karácsonyi János: Békés vármegye története, I. 23. 1. 2 Karácsonyi: idézett mű 1. 3(5. 1. Jegyzet. 6*