Esztergom Évlapjai 1938
Dr. Hóman Bálint: A szentistváni állameszme jubileuma
VI Dr, Hóman Bálint ket ostromló új szellemi áramlatok harcos küzdelme a történelem fogalomköréből kilépve személyes élményekké mélyültek. Epochálisnak vélt történeti események — mint például a magyar közéleti mozgalmakat félszázadon át döntő erővel befolyásoló kiegyezés — az új idők tükrében kis történeti epizóddá zsugorodtak össze. A politikát irányító közjogi problémák, gazdasági kérdések, társadalmi törekvések a fejlődés szempontjából mellékes jelentőségű részletkérdésekké devalválódtak. Régi eszmények, irányadó eszmék, alapvető érzések elhomályosultak, újak s addig fel nem ismertek léptek helyükbe. Kiütköztek az egészséges külszín alatt terjengő társadalmi betegségek, gazdasági ellentétek, politikai bomlási folyamatok tünetei. Új törekvések, irányzatok és érzések tudatosultak. S a megelevenedett történet folyamatának rohanó sodrába kerülve, megszűnt biztonságérzetünk, elveszett tájékozódásunk. Az eszmék és irányzatok, történetformáló törekvések és cselekvések küzdelmének kaotikus mozgása eltakarta előlünk a lelki zűrzavarból kivezető egyenes útat, melyen haladva a nép, a nemzet, az ember ismét elérhet a nyugodt élet biztos révébe. Ezt az útat keresi ma világszerte s nálunk is minden gondolkodó elme, minden tudós és államférfi. Keressük az eszményt, mely után haladjunk. Keressük az eszmét, mely munkánkat irányítsa. Keressük az utat, melyen haladnunk kell s az útmutatót, aki ezt számunkra kijelölje, Szent István királyban, az egyetemes magyar gondolat és korszerű haladás, a kelet és nyugat határán mindegyre nehéz próbát álló örökmagyar halhatatlan szimbólumában találtuk meg. Benne keressük minden más korszak magyarjaihoz hasonlóan azt a példaadó és követésreméltó eszményt, akinek nyomában haladva, meg kell találnunk a reánkszakadt nagy lelki válságból és a nemzeti élet válságából kivezető igaz és helyes útat. A magyar középkor a dinasztia családalapító ősét, a magyarság legendás héroszát, a magyar nép szentséges apostolát, a nemzet mitikus törvényhozóját, minden egyházi és állami jogosítvány, minden közjog és magánjog, minden tulajdon és kiváltság forrását látta és tisztelte Szent Istvánban, a magyar nemzettest és a közösségi akarat misztikus erejű közjogi szimbólumát az ő szent koronájában. Az újkorban minden nemzetpolitikai irányzat a maga Ízlésének és törekvésének megfelelő vonásokat ragadja ki első királyunk színdús egyéniségéből s a küzködő eszmeáramlatok forgatagában tradicionalisták és reformerek, evolucionalisták és fórra-