Esztergom Évlapjai 1938

Sinka Ferenc Pál: Esztergom vidékének honfoglaláskori multja

100 Sinka Ferenc Pál lásra és öldöklésre tüzelte őket minden ellen, ami német volt. A bajor papokat kegyetlenül kínozták, máglyán égették el, templomaikat felgyújtották és lerombolták. Ekkor esett áldozatul az esztergomi várban, a passaui székesegyház védőszentje után, Szent István tiszteletére épült kat. templom is, amelyben úgy látszik, püspöki stallum is volt. Az esztergomi vár, ugyanis, ősidőktől fogva, de főkép a németfrank uralom idején püspöki székhely volt. Ezt már II. Jenő pápának 826-ban az avar és szláv „fejedelmekhez" (törzsfők) és azok térítő püspökeihez intézett leveléből is következtethetjük. Ebben azon kívánságának ad kifejezést, hogy Pannónia azon helyein állítsanak fel püspökséget, ha ez lehetséges, ahol a régi egyházak nyomai az egykor létezett püspöki székekre mutatnak.

1 A püspökség létezésére közelebbi adatokat Piligrim passaui püspöknek 974. év elején VI. Benedek pápához küldött jelentésében találunk, melyben a magyarok megtérítéséről szólva ezeket írja: „Szükséges tehát, hogy Szentséged parancsoljon oda néhány püspököt rendelni, mert a rómaiak és gepidák idejében hét főpapja volt a KeletiPannoniának és Moesiának, kik mind az én szent Laureacumi (Lorch) egyházamnak voltak alája rendelve, amelynek én méltatlanul szolgá lok. Ezek közül négyen meg is maradtak mindaddig Moraviában, mig a magyarok Bajorországba (Pannónia) nem nyomultak."

2 Piligrim eme levelében világosan Keleti-Pannoniáról szól és ezt nevezi Moraviának; Bajorország alatt pedig annak nyugotí részétérti. Moraviában tehát a magyaroknak Bajorországba való benyomulásáig (vagyis a honfoglalásig) négy püspökség állott fenn, melyek a laureacumi (Lorch) érsekséghez tartoztak. Hol voltak ezek a püspökségek? Bizonyára ott, ahol éppen a passaui püspök által megindított reorganizáció nyomán később püspöki székhelyek alakultak : Esztergomban, Győrött, Veszprémben és Pécsett. Ugyanezen a véleményen van Ipolyi Arnold püspök is, amikor ezeket mondja: „A keresztény elemekkel áthatott egykor virágzó római gyarmatoknak és a szláv-morva térítő püspökségeknek még alig hült helyein emelkednek első nevezetesebb püspökségeinkés kolostoraink: Esztergom, Győr, Veszprém, Nyitra, Pécs, Szalavár, Zobor, Pécsvárad. Az esztergomi és pécsi bazilika aljában még a római őskeresztény katakombák is ott találhatók, jeléül, hogy nemcsak a keresztény telep a régi helyeken alakul, de még az egyház is annyi század után az előbbinek helyébe épül."

3 Az Ipolyi által említett őskeresztény katakomba holléte még megállapításra vár. De a frank-német uralom idejéből származó és a passaui székesegyház után Szent István mártírról nevezett várbeli templomról már határozott adataink vannak. A jelenlegi esztergomi székesegyház számára szükségessé vált talajegyenlítési munkák alkalmával ugyanis rábukkantak a templom maradványaira. A szentély alapfalai között egy kősírra is bukkantak, amelyben egy tűzhalált szenve1 Fejér: Cod Dipl. I. 158. - Marczali : A magyar lörlénet kútfőinek kézikönyve. Bpest. 1901. (Bécsi codex 1051. s7... a XII. sz. elejéről.) Piligrim levele latinul Fejér: Cod. Dipl. I, 2J0 266. 1. Magyarul Szilágyi—Marczali: Magy. Nemzet Története 1. 222—224. I. 3 Ipolyi: A deákmonostori román bazilika. Pest, 1860. 20—21. 1.