Esztergom Évlapjai 1938

Sinka Ferenc Pál: Esztergom vidékének honfoglaláskori multja

100 Sinka Ferenc Pál nálva, az ütközetről elég bőven írnak. Mi pedig már az ő írásaikból Esztergom honfoglaláskori múltjára is következtetni tudunk1 Következtetéseink alapjául azonban nem elegendő csupán a magyaroknak Szvatopluk fölött aratott győzelméről tudnunk. Szükséges az ő birodalmának keletkezését, a létért való küzdelmeit és a németfrankok részéről ért csapások alatt bomlásnak indult morva-szláv uralom megdőlését is egész teljességében megismernünk. II. A német-frankok és morva-szlávok küzdelme a hegemóniáért. III. Leo pápa és Nagy Károly frank király között létrejött jóviszonynak folyománya volt, hogy ez Kr. u. 800. évben Rómában császárrá koronáztatott és a régi római imperátorok örökébe lépett, a katolikus egyház megvédésének és terjesztésének kötelezettsége mellett. Ez a nyugat-római császárság csakhamar versenytársává lett a bizánci császárságnak, amely ősi jogon tartott igényt az elsőségre és világuralomra. Magyarország területe a honfoglalás idejében e két nagyhatalom érdekkörébe esett éppen akkor, amikor az egymásközti versengésben már maga a hit azonossága és egysége is vita tárgyává tétetett. Hazánk területe, szerencsére, közvetlenül a nyugatrómai hatalom érdekkörébe esett, amelyet a germán kard tartott fönn és tett félelmessé, a kilencedik század folyamán egyre jobban előretörő nemzetiségi és vallási mozgalmakkal szemben. A frank birodalom Nagy Károly (767—814) császár alatt érte el legnagyobb kiterjedésését; határait az északi-, atlanti- és földközi-tengerek mosták. Bennünket csak a hazánkkal szomszédos területek érdekelnek. Az Enns-folyótól keletre eső terület Ostmark (a későbbi Austria) név alatt külön tartományt képezett. Pannóniának a Balatontól északra a Dunáig terjedő része, valamint a nyitravidéki szlovének és morvavidéki szlávok által lakott vidék politikailag a keleti őrgróf Ratbod kormányzósága alá, egyházi tekintetben a passaui püspökséghez tartoztak. A Balatontól délre eső pannóniai részek és a horvátok által lakott vidék pedig politikailag a friauli őrgróf Ratimir, egyházilag a salzburgi, illetőleg aquilejai püspökség fenhatósága alatt állottak. Nagy Károly halála után a nagybirodalom egysége, a belviszályok folytán, megbomlott és a fenhatóságához tartozó népekhez való hűbéri viszony is meglazult. A Morva folyó vidékén ezidőben Mojmir morva fejedelem szlávjai tanyáztak, akiket még Urolf passaui püspök kezdett a keresztény hitre téríteni. A Vág vidékén lakó törzseknek Rásztiszláv, a Nyitra vidékieknek pedig Privina volt a főnöke, mindannyi hűbéri viszonyban a császárral. Mojmir 822-ben követeket küldött a frankfurti németbirodalmi gyűlésre, azok ott az ő hódotatát tolmácsolták Jámbor Lajos 1 Reginoról lásd Pauler és Szilágyi: A Magyar Honfoglalás Kútfői. 322. 1,