Esztergom Évlapjai 1938

Dr. Balogh Albin: Esztergom Szent István korában

56 Dr. Balogh Albiri tornyot jelent. Ha már most Szent István toronyszerű hatalmas építményére gondolunk, mely a várhegyen különösen is kiemelkedetl és már messziről is látható lévén fölhívta magára a figyelmet: egyszeriben érthetővé válik a Streg, Torony-szónak helynevet formáló jelentőtősége. Ezt a beállítást még jobban megerősítheti néhány idevonatkoztatható adat. Mindenekelőtt föltűnő, hogy az Esztergom, Strigonium stb. helynév Szent István kora előtt seholsem szerepel. Szent István legendái jóval a Szentkirály halála után íródtak, nem meglepő tehát, hogy az életrajzban már Strigoniumot említenek, a Képes Krónika azonban az ifjú Szent Istvánról és Koppány hadjáratáról szólva két helyen is előhozza, hogy a fejedelmi hadak indulása előtt Hunt és Pázmán lovagok az ifjú vezért lovaggá ütötték ad amnem, in flumine Goron. Földrajzi szempontból sem valószínű, hogy a sereg a Garam mellett, tehát a Dunától északra gyülekezett volna, a lovaggá ütés pedig szintén aligha történhetett a folyó vizében, hanem igenis a hely megnevezése Esztergomot jelentheti, mely a Garam torkolatánál akkor még csak a folyóról kapta nevét, a torony pedig még akkor nem állott, hogy nevet adjon a várhegynek és a városnak. A Szent Adalbert életrajzában elbeszélt esemény is még helynév nélkül van előadva. Hogy azonban a Garam folyónak része volt a város nevének kialakulásában, arra bizonyíték a tősgyökeres esztergomi ejtés, mely a város nevét ma is Esztergámnak mondja, de még inkább Martirius érsek 1156. évi oklevele, mely egyenesen Stigranensis ecclesiáról, Stigranensis parochiáról beszél. A Streg (torony) és a Garam (Granua) szavak összeolvadása adja legvalószínűbben Esztergom nevének magyarázatát, hiszen a két szó jelentése födi a várhegynek és városának igazi jelentését; a Garam mellett, a Garam torkolatánál lévő torony. A kialakuláshoz döntő tényezőnek minden bizonnyal Szent István toronyszerű építményét kell vennünk, tekintettel arra, hogy toronyszerű római épületről az ásatások során sehol sem került elő adat, a Máthesnél római toronynak fölvett építmény alakja római jelleget egyáltalán nem mutat, de egyébként is méretei nem akkorák, hogy helynév formálására alkalmes lehetett volna. Talán föltűnő, hogy éppen Szent István székvárosával kapcsolatban szláv szó, Streg szerepel. De ha meggondoljuk, hogy Szent István udvarával kapcsolatban találjuk a király szó mellett az ispán, nádor, a megye, az udvar, udvarnok, pohárnok stb. szláv jellegű szavakat, amelyeknek használata legkevésbbé sem jelenti a királyi udvar szláv jellegét, kétségtelen, hogy e szavak magyarrá váltak és e magyarrá vált szavak csoportjához tartozik az Esztergom név is, Szent István korának alkotása. Visszatérve a várhegy épületeinek ismertetésére, a székesegyház két részre osztotta a várhegyet: a plató déli oldalát a királyi palota és tartozékai foglalták el. Csak mellékesen említjük meg, hogy ezen az aránylag kis térségen, ahol pl. a pénzverő műhelynek is el kellett helyezkednie, a szolganépeknek nem lehetett lakásuk, de éppen udvari szolgálatuk miatt ezek számára a közelben kellett elhelyezésről gondoskodni,