Esztergom Évlapjai 1938

Dr. Balogh Albin: Esztergom Szent István korában

54 Dr. Balogh Albiri illetve Szent István korának templomát állítja elénk, a módosítások mértékét pedig nem ismerjük. Géza fejedelem udvartartása számára bizonyára más épületek is voltak a várhegyen, de legalább is egyelőre ideiglenes építményekkel kellett megelégednie. Minthogy azonban az a külpolitikai irányzat és a vele összefüggésben kialakuló államrendszer, melyet Géza és még inkább Szent István képviselt, Esztergomból és hazánkból kitermelte a fekvésében rejlő helyzeti energiákat, Géza kis háza és temploma semmiképen sem elégíthette ki a nagyvonalú magyar királyságnak és királyának igényeit. így a várhegyen nagy építkezések kezdődtek: középen hatalmas, fényes bazilika, a déli oldalon jelentékeny méretű királyi palota, az északi oldalon az érsek és káptalana részére megfelelő épületek. Annyi kétségtelen, hogy a várhegy közepén Szent István impozáns méretű székesegyházat építtetett. Az építés bizonyára Szent István uralkodásának elején folyt le, de pontos adatokkal erre nézve sem rendelkezünk. Albericus Trium Fontium, akire hivatkozva 1010-re szokták tenni a székesegyház fölszentelésének idejét, évszámok dolgában éppen nem megbízható. Szent István halálát pl. 1040-re teszi, de az 1010. esztendővel kapcsolatban egész általánosságban beszél a magyarok megtérítéséről, Szent Istvánról, Szent Adalbertről és más dolgokról és mintegy mellékesen említi meg, hogy Szent István létesítette (instituit) Esztergom nagyobbik egyházát Szent Adalbert tiszteletére. Fölszentelés vagy akár befejezés idejéről itt nincs szó. Eredeti formájában ez a bazilika sem maradt ránk. Jób érsek a XII. sz. végén jelentékenyen átépítette, Telegdy Csanád (1330—1350) pedig csúcsíves stílusban eszközölt nagyobb építkezéseket. Az eredeti székesegyházból, melynek helyén ma a mostani székesegyház áll, ma már csak néhány oszlopfő maradt reánk, de ezeknek hatalmas méretei és rendkívül finom kidolgozása előkelő építkezésről tanúskodnak. Géza fejedelem lakása, mint láttuk, a várhegy északkeleti sarkán állott, a bazilikától északra eső területen. Szent István ezt a területet az érseknek és papjainak engedte át, a déli oldalon pedig új, a Géza-féle épületnél jóval terjedelmesebb királyi palotát emelt a maga és udvartartása számára. E palota elhelyezésével, alakjával és méreteivel Lepold prelátus úr már részletesebben foglalkozott, mikor a várhegyi ásatásokat ismertette, a részletekre tehát nem térhetünk ki. Arra azonban rá kell mutatnunk, hogy Szent István királyi palotájának mintegy magva egy toronyszerű épület volt, melyet formájára nézve is bízvást hasonlíthatunk a visegrádi Salamon-tornyához. Minthogy pedig az épület többi részei csak földszintesek voltak, a donjon-szerű hatalmas torony annál inkább kiemelkedett. És ezen a ponton értünk oda, hogy Esztergom nevének történelmileg is elfogadható magyarázatot próbáljunk adni. Schünemann Konrád, aki a középkori Magyarország városainak és speciálisan Esztergomnak történeti kialakulásával kiváló tudással és rátermettséggel, ha nem is mindig elfogulatlanul és a fölhasznált magyar irodalomra nem mindig hivatkozva foglalkozott, Esztergom nevét a szláv Streg-szóból származtatta. Ez a Streg-szó éppen tetőt,