Esztergom Évlapjai 1938

Dr. Balogh Albin: Esztergom Szent István korában

54 Dr. Balogh Albiri illetve Szent István korának templomát állítja elénk, a módosítások mértékét pedig nem ismerjük. Géza fejedelem udvartartása számára bizonyára más épületek is voltak a várhegyen, de legalább is egyelőre ideiglenes építményekkel kellett megelégednie. Minthogy azonban az a külpolitikai irányzat és a vele összefüggésben kialakuló államrendszer, melyet Géza és még inkább Szent István képviselt, Esztergomból és hazánkból kitermelte a fekvésében rejlő helyzeti energiákat, Géza kis háza és temploma semmiképen sem elégíthette ki a nagyvonalú magyar királyságnak és királyának igényeit. így a várhegyen nagy építkezések kezdődtek: középen hatalmas, fényes bazilika, a déli oldalon jelentékeny méretű királyi palota, az északi oldalon az érsek és káptalana részére megfelelő épületek. Annyi kétségtelen, hogy a várhegy közepén Szent István impo­záns méretű székesegyházat építtetett. Az építés bizonyára Szent Ist­ván uralkodásának elején folyt le, de pontos adatokkal erre nézve sem rendelkezünk. Albericus Trium Fontium, akire hivatkozva 1010-re szokták tenni a székesegyház fölszentelésének idejét, évszámok dolgá­ban éppen nem megbízható. Szent István halálát pl. 1040-re teszi, de az 1010. esztendővel kapcsolatban egész általánosságban beszél a magyarok megtérítéséről, Szent Istvánról, Szent Adalbertről és más dolgokról és mintegy mellékesen említi meg, hogy Szent István létesí­tette (instituit) Esztergom nagyobbik egyházát Szent Adalbert tisztele­tére. Fölszentelés vagy akár befejezés idejéről itt nincs szó. Eredeti formájában ez a bazilika sem maradt ránk. Jób érsek a XII. sz. végén jelentékenyen átépítette, Telegdy Csanád (1330—1350) pedig csúcsíves stílusban eszközölt nagyobb építkezéseket. Az eredeti székesegyházból, melynek helyén ma a mostani székesegyház áll, ma már csak néhány oszlopfő maradt reánk, de ezeknek hatalmas méretei és rendkívül finom kidolgozása előkelő építkezésről tanús­kodnak. Géza fejedelem lakása, mint láttuk, a várhegy északkeleti sar­kán állott, a bazilikától északra eső területen. Szent István ezt a terü­letet az érseknek és papjainak engedte át, a déli oldalon pedig új, a Géza-féle épületnél jóval terjedelmesebb királyi palotát emelt a maga és udvartartása számára. E palota elhelyezésével, alakjával és mére­teivel Lepold prelátus úr már részletesebben foglalkozott, mikor a vár­hegyi ásatásokat ismertette, a részletekre tehát nem térhetünk ki. Arra azonban rá kell mutatnunk, hogy Szent István királyi palotájának mintegy magva egy toronyszerű épület volt, melyet formájára nézve is bízvást hasonlíthatunk a visegrádi Salamon-tornyához. Minthogy pedig az épület többi részei csak földszintesek voltak, a donjon-szerű hatalmas torony annál inkább kiemelkedett. És ezen a ponton értünk oda, hogy Esztergom nevének történelmileg is elfogadható magyará­zatot próbáljunk adni. Schünemann Konrád, aki a középkori Magyarország városainak és speciálisan Esztergomnak történeti kialakulásával kiváló tudással és rátermettséggel, ha nem is mindig elfogulatlanul és a fölhasznált magyar irodalomra nem mindig hivatkozva foglalkozott, Esztergom nevét a szláv Streg-szóból származtatta. Ez a Streg-szó éppen tetőt,

Next

/
Thumbnails
Contents