Esztergom Évlapjai 1938

Dr. Eckhart Ferenc: Szent István királysága

38 dr. Eckhardt Ferenc Szent István királysága Irta : dr. Eckhart Ferenc egyetemi r. tanár Szent Királyunk legnagyobb hatású tette, népének a keresztény hitre térítése mellett, a királyság intézményének a megalapítása volt. Egyik a másikból önként következett: a keresztény hitre tért népnek keresztény államformára kellett átváltoztatni ősi pogány, törzsi államformáját. A pogány fejedelmet, a kánt, az Egyháztól felkent királynak kellett követnie. Mi volt ebben alkotmányjogilag a változás? Miben különbözött a keresztény királyság a régi fejedelemségtől? Vájjon, csak a külső formája változott-e meg az államhatalom gyakorlásának, avagy lényegbe vágó változást jelentett-e az új, nyugati intézmény meggyökereztetése ? A régi magyar fejedelemségről nem sokat tudunk. Keletkezésére vonatkozólag ugyan nem egészen egyöntetű a mai történelemtudomány állásfoglalása. Abban azonban egyetértő, hogy a magyar fejedelmi család, az Árpádok, nem olyan fetételek melletti választás alapján kerültek a nemzet élére, mint amilyenről a \2. század végén élő Anonymus tud. A Névtelen jegyző az ő korának az állam létrejöttére vonatkozó, racionális felfogását vetíti vissza több száz év előtti időre, A hét vezér szerinte abból a meggondolásból indulva ki, hogy a honfoglalás nagy művét egységes vezetés alatt jobban elvégezheti, „szabad akarattal és közös elhatározással" választotta meg Álmost fejedelmének. Németh Gyula kitűnő török nyelvészünk, „A honfoglaló magyarság kialakulásáról" írt munkájának megjelenése óta tisztában vagyunk azzal, hogy ez az elbeszélés nem felelhet meg a valóságnak, ellenkezik a magyarság török faji jellegével. Egy-egy török nomád államot valamely kiemelkedő egyéniség szokott létrehozni, valamely törzsnek a feje, bi-je, bégje, aki hadvezéri képességeinél fogva törzse erejére támaszkodva más rokon törzseket legyőz és csatlakozásra bir. Nem a fejedelmet, a kagánt, a kánt választják a törzsek vezetői, hanem az önként csatlakozott vagy csatlakozásra kényszerített törzsek élére a vezér állítja családjának tagjait, vagy legbensőbb bizalmasait, akik gyakran nevet is adnak a törzsnek. így jött létre a húnok, az avarok, a magyaroknak szervezetet adó türkök, a kazárok és más török népek, utoljára a mongolok birodalma, Bizonyára így keletkezett a magyar nomád állam, amint az egyes magyar törzsek nevéből is következtethető. A hét közül a Tarján-törzs