Esztergom Évlapjai 1938

Dr. Lepold Antal: Szent István király születéshelye

28 Lepold Antal met érdemli, mert kétségtelenül várunk legősibb emlékeinek egyike. Fekvése és építészeti jellege a rejtett, földalatti helyen arra mutat, hogy nem közönséges világi célt szolgált. Alakja szabálytalan négyszög, Padlója durván munkált márvány. Falai faragott kövekből rakottak. Nagyon kemény habarccsal kötött jeltelen kis téglákból álló boltozata egy utólag megtámasztott középső oszlopra nehezedik. Az oszlopfejek inkább bizánci, mint román stílűek. Eredetileg nem volt ablaka, hanem nyugati falán a sziklás hegyoldal felől kapuja, amelyet utóbb befalaztak és vékony résablakká alakítottak át." Evvel az ablakkal szemben a keleti falon lépcsőház ajtaja, amely a vár belsejébe vezetett. Még egy ajtó nyílik az északi falon át a többi kazamatához. Mikor e helyiséget 1825-ben átalakították és a déli falba is kaput vágtak, akkor a falban Septimius Severus császár (193—205) görög köriratú érmét találták.

1 Máthes a leírásnál elhallgatja, hogy az északi falon a kapun kívül még egy négyszögletes nyílás volt, valószínűleg ablak a várudvar felé. Simor prímás ezt a nyílást 1874-ben befalaztatta, mert eléje helyeztette az oltárt. Mindenesetre hibás Máthesnek az a véleménye, hogy a nyugati hegyoldal felől kapu nyílhatott. Ilyen föltevés ellenkezik a nyugati falnak külső várfal jellegével, amelyen át szobába vezető ajtót a földszinten nem csináltak. Itt eredetileg vagy semmiféle nyílás, vagy csak vékony résablak lehetett. Teljesen ablaktalan sötét szobára, börtönre, vagy kincskamrára nem gondolhatunk, mert akkor teljesen értelmetlen volna a fényes építészeti kiképzés. Akár a hegyoldal, akár az udvar felé föltétlenül volt ablak. Az emeletre vezető lépcső kapuja bizonyosan eredeti. A szomszédos kazamatába nyíló ajtó abban az alakban, mint Máthes föltalálta, utólagos lehetett, de valamiféle ajtó bizonyosan volt mindig a szomszédos termek, illetve az udvar felé. Eredeti ajtókereteit a katonák kitörték. Törésnyomok most is látszanak az ajtónyíláson, ami könnyen félrevezeti a szemlélőt. A déli vastag fal, amelyet Rudnay prímás töretett át, a vártorony fala, s így valamivel régibb, mint a szoba többi falai. Mégis nem római, hanem biztosan középkori. Septimius Severus érme nem bizonyít a fal kora mellett. Ezt az érmet a habarcshoz használt anyaggal hozták eredeti lelőhelyéről a falba, nem a munkások ejtették el falazás közben. A szoba közepén álló egész oszlopnak szerpentinesen vonalozott csonka kúp fejezetét bizáncinak, a többi oszlopfejet azonban négyféle változatukban XII. századi románnak kell mondanunk. Máthes az épület korát nem jelöli meg közelebbről, de, mint láttuk, a termet szakrális jellegűnek tartja. Pedig maga az építészeti elrendezés ellene mond annak a föltevésnek, hogy azt kápolnának építették volna. Hiszen az alaprajz trapéz alakja, valamint a falsíkok közepén elhelyezett félpillérek lehetetlenné teszik az oltárnak elhelyezését. 1852. és 1856. közt szorgalmas történeti kutatások folytak a székesegyházi vizitációhoz szükséges adatok kiderítése végett. Sem a 1 Máthes i. m. 22. 1.