Esztergom Évlapjai 1938

Dr. Lepold Antal: Szent István király születéshelye

Szent István király születéshelye. 25 egy földszinti szoba. Ezt kezdték Szent István születéshelyének mondani. Ki mondta ki először hangosan ezt a hitet, nem tudjuk, de bizonyos, hogy csak a XIX. század utolsó évtizedeiben történhetett. A török hódoltság előtt és alatt semmiféle írott forrás nem beszél róla mint szobáról, vagy kápolnáról. Estei Hippolit leltárai, amelyek az érsek közvetlen környezetének lakószobáit fölsorolják, közelebbi leírást nem adnak az egyes szobák fekvéséről. Azonban most az ásatások után már megközelítőleg követni tudjuk a leltári sorrendet s belőle levonhatjuk a következtetést, hogy Szent Istvánnak állítólagos születési szobáját a déli sziklán levő fehértorony földszintjén a XV. A királyi kápolna szentélye. században mint közönséges lakószobát használták. Tehát nem volt kápolna, s nem ismertek olyan hagyományt, hogy benne született volna az első szent király. Már a törökök kazamatának használták. Kályhát állítottak benne, és a füstöt az emeletre vezető lépcsőházon át engedték ki. A törökök elűzése után a mieink továbbra meghagyták mint földalatti katonai búvóhelyet. Wolff és Krey katonai mérnökök a XVIII. században a várhelyiségek leírásakor Niederwercknek nevezik a szobát, mint a hozzácsatlakozó többi földszinti szobákat is, amelyeket 2—4 m magas föld borított. Széless György látva a keresztboltozatát, a szép kváderköves falait, a középen az egész oszlopot, a falak mentén a 8 féloszlopot gyönyörű oszlopfejekkel és lábázataikkal, úgy találta, hogy a szoba