Esztergom Évlapjai 1938

Dr. Lepold Antal: Szent István király születéshelye

14 Lepold Antal várhegyen a Bakács-kápolna lelkésze és a Szent István-templomban lakott. Bőbeszédű kéziratában

1 leírja a várhegyen talált emlékeket. Minden naivitása mellett is igen becses forrásmunka. Miután bebizonyította, hogy a székesegyház nem lehet Szent István szülő- és keresztelő helye, megállapítja, hogy csakis a proto mártír templomával összeépített várpalotában születhetett Szent István, és a templomban, amely Géza fejedelem magánkápolnája volt, keresztelték meg. „Ubi baptizatus ibidemque etiam natus in contiguo castro Sanctus Stepanus. Persuadeor babtisterium fuisse Sancti Stephani Protoregis Apostoliéi loco, ubi beneficiatus residet in ruderibus ecclesiae Sancti Stephani Martiris", írja ő. Széless primitív alaprajzot is készített a templomról. Bevallja, hogy az apszis félkörvonalát, valamint másutt is az északi alapfalat önkényesen rajzolta bele, mert a falakat nem látta, csak rövid töredéket talált. Úgy képzeli, hogy a beneficiátus lakás még a szentélyben fekszik s csak annak nyugati végétől húzódott a hajó. Az apszis déli oldalától induló falrészletet a sekrestye nyugati oldalfalának tartja. Eredetileg kerek, de később téglákkal befalazott ablakokat és a székesegyház porta speciosájával vetekedő bélletes és márvánnyal díszített kaput talált, amelyet porta speciosa minornak nevez. Bár nem annyira gazdag, mint a székesegyház kapuja s munkája kissé durvább, mégis igen hasonlít ahhoz. Alig kételkedem, hogy ennek a kapunak a tartozéka az az intarziás vörösmárványtimpanon, amelyet az új székesegyház északi toronylépcsőjébe befalazva találtunk. Ez a timpanon tényleg igen hasonlít a porta speciosa timpanonjához. A rajta levő deesis kép — Krisztus mint világbíró a középen, jobbra Szűz Mária, balra keresztelő Szent János — korai ikonográfiái fogalmazás. Valamivel korábbi lehet a székesegyház kapujánál és ennek mintául szolgált. Széless a falakon másutt is talált márványborítást. A templomból induló csigalépcsőt, amelyen az északi mellékkápolna emeletes helyiségébe mentek föl, Széless toronynak gondolja, pedig az 1397. évi vizitáció világosan megmondja, hogy a kápolnának nem volt tornya. Pontosabb alaprajzot készített Máthes János,

8 miután a falak mentén a földet egy ölnyi mélységben elhordták. Ekkor tünt elő az apszis, valamint a Gosztony-féle két oldalkápolna alapfala, (cc) Bebizonyosodott, hogy a beneficiatus lakásának nyugati fala a templom nyugati zárófala, s utána (f) nem hajó következik, hanem 8 m hosszú és 11 m. széles terem, vagy inkább a román korban hozzáépült előcsarnok. Hiszen a kápolna egész hossza 24 m, szélességepedig 11 m. Lehetetlen tehát föltételezni, hogy a 24 m hosszú tér csak szentély lett volna, mint Bél, Széless és Máthes gondolták, és ehhez a szentélyhez csatlakoznék a 8 m hosszú hajó. Egyébként a történeti adatok is ellentmondanak olyan föltevésnek, hogy a Szent István-templomnak 24 m szentély mellett még legalább ugyanakkora hajója lehetett. 48 m. hosszú templom már semmiképen sem nevezhető kápolnának. Pedig IV. Béla, IV. László ugyanazt a templomot kapolnának és tem1 Rudera ecclesiarum ... in arce Strigoniensi existentia. 66. 1. Kézirat az esztergomi hercegprímási levéltárban : Archívum Vetus nro. 1344. 2 Máthes i. m. Tab IV.