Esztergom Évlapjai 1938
Dr. Lepold Antal: Szent István király születéshelye
6 Lepold Antal majd Géza fejedelem helyreállíttatta. Pozitív bizonyítékot nem tud. Tulajdonképpen Máthes János, a Rudnay idejében történt munkálatoknál a hercegprímási uradalom felügyelőjének 1827-ben megjelent műve, a „Veteris Arcis Strigoniensis . . . Descriptio" hatása alatt áll, amely a Szent István-kápolna lebontásakor talált leletek alapján a IX. vagy X. százádnál korábbra teszi a kápolna építését. Máthes érvelésével később részletesen foglalkozunk. Mindenesetre helyesnek kell tartanunk Lányi Károlynak azt a következtetését, hogy Szent István születésekor az esztergomi várhegyen állnia kellett egy Szent István protomartir tiszteletére szentelt kápolnának, mert máskép a Legenda Majorban már homályosan, Hartviknál pedig világosan leírt csodás jelenet, t. i. Szent István vértanúnak megjelenése és Szent István király nevének előre meghirdetése 1 meg nem érthető. Géza fejedelem bizonyára az udvarában járt passaui papok tanítása alapján kezdett a keresztenység iránt hajlamot érezni, s keresztény felesége kedvéért is kápolnát építtetett, amelyet a passaui egyházmegye védőszentjének, Szent István vértanúnak tiszteletére szenteltek. Valószínű, hogy már ő maga is, de fia bizonyosan ebben a kápolnában vette föl a keresztséget. IV. László király 1272 ben kelt oklevelével 2 megerősíti Sükösd esztergomi olvasókanonok és Bálint éneklőkanonok adományozását. Ezek a kanonokok Hetény és Kiskeszi nevű birtokaikat az esztergomi érseknek adják, avval a kikötéssel azonban, hogy a két birtok a Szent István vértanú temploma mellett fölállítandó társaskáptalané legyen, ha Fülöp érsek végrehajtja a székeskáptalannal egyetértésben tervezett alapítást, 12 kanonokból álló káptalant létesít a körmeneti templomnál, azaz Szent István véitanú kápolnájánál, kellő vagyonnal biztosítja a káptalan megélhetését és lakást ad a kanonokoknak a templom mellett, ahol Szent István király a vértanú Szent Istvánnak ajkáról nyerte nevét és születésének jóslatát. IV. László a Szent István kápolnát körmeneti templomnak nevezi, amiből következik, hogy az ő idejében már régi és általánosan ismert szokás volt, aminek magyarázatát az esztergomi székesegyház 1397. évi vizitációja adja. 8 Minden vasárnapon a Szent Adalbert-székesegyházból körmenet indult a Szent István vértanú templomához, mint kiválóan tiszteletreméltó helyhez, mert mellette született és benne keresztetett Szent István király. A körmenetben részt kellett venniök az esztergomvárosi plébániáknak kereszt és zászlók elővitele mellett. 1397-ben panaszkodnak a székeségyházi kanonok, hogy az ősi szokást elmulasztják egyes plébánosok, pedig már Demeter érsek fél forint bírságot rótt a mulasztóra. A vizitátor elrendeli, hogy az igen régi 1 M. Florianus: Fontes domeslici, I. k. 16. és 37. 1. 2 „ , . . si dominus archiepiscopus vellet et posset perducere ad effectum, videlicet quod duodecim canonicos in ecclesia processionali seu capella sancti Stephani prothomartiris collocaret, eorundemque canonicorum hospicia iuxta eandem eeclesiam sancti Stephani prothomartiris, ubi beatissimus Rex Stephanus sanctum nomen suum proprium et navititatis sue pronunciacionem per os sancti Stephani prothomartiris omnipotentis Dei veri nuncii recepit. Knauz i. m. I. k. 607—9. II. , 3 Kollányi: Visitatio Capituli Metropolitanae Ecclesiae Strigoniensis, Bpest 1901. 43. I.
