Esztergom Évlapjai 1938

Dr. Lepold Antal: Szent István király születéshelye

4 Lepold Antal préposti lak helyén a Kollonich Lipót-féle kórház, a káptalanház helyén a nagy sütőház és az egyik kaszárnya. A királyi palota az érseki székház végétől kezdve déli irányban épült avult és meztelen szikla fölé.

1 Már Imre király és azután II. Endre király is az érseknek adományozták palotájukat, de az érsek nem akarta elfogadni. Hogy az érsek vonakodásának mi volt az oka, sejthetjük IV. Béla ama megállapításából, hogy a palotához tartozó házak az avultság folytán már omladoztak és igen költséges helyreállításra szorultak. Viszont a palota törzsépülete eléggé új volt, mert Imre király 1198-ban kelt oklevele

2 szerint az esztergomi várban álló királyi székház még nem egészen kész. Azt a részt, amely Imre alatt még nem kész, III. Béla kezdte építeni. Tudjuk ezt az esztergomi középkori székesegyház díszkapujának föliratából, amely a székesegyház helyreállítását Jób érseknek, a várpalota építését III. Bélának tulajdonítja. De hogy III. Béla nem az egész palotát építtette újjá, világosan kitűnik IV. Béla okleveléből. IV. Béla ugyanis úgy a királyi palota tartozékairól, mint az egész várról mondja, hogy igen régi.

8 Ami IV. Béla idejében már régi és avult volt, annak építését nem tulajdoníthatjuk III. Bélának, hanem egyéb írott tanúságok nélkül is könnyen tehetjük Szent István király, vagy éppen Géza fejedelem idejére. De a későbben történt átépítések és pótlások, különösen a török háborúk gyökeres pusztításai, a török kiűzése után folyt új építkezések, valamint az új székesegyház számára elegendő hely elnyerése végett 1761 — 65- és 1821—22-ben lefolyt talajegyenlítés miatt ma már a lehetetlenséggel határos visszafelé pontos képet szerezni, vájjon a várnak Géza és Szent István idejében milyen alakja lehetett, s milyen épületek állhattak Szent István születésekor. Ámde a legújabb ásatásoknál föltárt alapfalak mégis megengednek valószínű föltevéseket. Kelta és római emlékek nagy számmal kerültek elő a várterület talajából. Egyik kelta törzs, az azalok fejedelme — Jucundus — Esztergomban székelt. Leányának, Solvának szép síremléket emelt római műveltségű kőfaragóval.

4 Barkóczy prímás talajmunkálatairól és a talált leletekről alig maradtak feljegyzések. Rudnay prímás idejében a várhegy keleti oldalán római őrtorony alapfalait bontották ki.

5 A Műemlékek Országos Bizottságának még folyamatban levő ásatásai is tártak föl római falakat. Bár a római katonai tábor az esztergomi szigeten volt a Nagy-Duna mellett

6, a várhegyen őrtornyok és más épületek is állottak. Már az avarok és frankok településéről a várhegyen meggyőző adataink nincsenek. Csak a környékén találunk avar telepeket. 1 „. . . pallacium in fine curie archiepiscopalis constructum versus meridiem super lapidem antiquatum et discoopertura." Knauz i. m. 1. k. 440. 1. 2 Knauz i. m. 1. k. 156. 1. 3 pallacium beato Adalberto . . . et suo archiepiscopo perpetuo condonamus, cum omni plenitudine sui iuris, et tota antiqui castri circuicione, ita ut nullo unquam tempore predictum pallacium, aut magni castri medietatem nostri successores nomine regie proprietatis, vei commutacionis repetere valeant et in prophanos usus amplius revocare, quod Deo et suis servitoribus est ipsum pallacium regium cum suis pertinenciiis condonatum. Knauz i. m. I. k. 441. 1. 4 Esztergomi keresztény múzeum régészeti része 5 Máthes : Veteris Arcis Strigoniensis . . . Descriptio. Strigonii, 1827. 61. 1. 6 Archaeologiai Értesítő, 1893. évf. 45. 1.