Esztergom Évlapjai 1938

Dr. lippay Lajos: Szent István jubileumi év Esztergomban

138 Dr. Lippay Lajos Lelkes tetszésnyilvánítás követte a tudós főpap beszédét. Pedig a közhangulat akkor már igen feszült volt a Csehszlovákia életében oly gyorsan bekövetkezett sorsváltozás, de főkép a magyarok követe­léseivel szemben a csehek részéről támasztott nehézségek miatt. E hangulatnak a közgyűlésen dr. Schmidt Sándor bányaügyi főtanácsos adott kifejezést, aki a többi között ezeket mondotta : „Húsz éve temet­ték a magyart és azt hitték, hogy elég egy nemzetet guzsbakötni, szabadságától, fegyverétől megfosztani; de elfelejtették, hogy a nem­zetnek ezeréves halhatatlan lelke él, hisz és bízik feltámadásában, mert Isten szabta rendeltetése azt szükségessé teszi." A feltámadásra nem kellett soká várakozni. Két erős — olasz és német — kéz november 2-án, éppen Halottak napján elhengerítette a trianoni sír szájától az elzáró követ és diadalmasan jött ki onnan az igazság: a Felvidék magyarlakta részeit vérontás nélkül kaptuk vissza, Szent Imre napján kezdték meg a csapatok oda a bevonulást. Nincsenek véletlenek; az emberek és nemzetek sorsát az isteni Gondviselés irányítja. Ezt vallotta a magyarság húsz éven át, amikor az igazság győzelmében bízott, hitt és remélt. A Szent István jubi­leumi év meghozta ennek az Igazságnak részleges győzelmét akkor, amikor ezek az ünnepségek befejezéshez jutottak. A Szent Jobb itt járt Esztergomban, a Végvárnál és akkor az volt az imánk: „Csodálatos szent jobbkezed csodákat müveit életedben és csodálatosan dolgozott halálod után. Vedd újra kezedbe országunk kormányzását és tedd újra naggyá népedet . . . Mozduljon hatalmas jobbkezed és ámuljon el a világ szent kezed egyetlen intésén." 1 És a Szent Jobb megmozdult. Meghallgatta imádságunkat. Hála és köszönet érte az isteni Gondviselésnek, hála Szent István, első apostoli királyunknak! Esztergom örömmámorban úszott. Lakossága nagy menetté ala­kulva, Dr. Frey Vilmos alispánnal és Glatz Gyula polgármesterrel az élén, mintegy ötezernyi tömegben, katonazenével vonult fel a Vár­hegyre. Közben zúgtak a harangok, a Vaskapun, a Szenttamáshegyen és a várhegyi Körbástyán örömtüzek lobogtak. A hívőkkel zsúfolásig megtelt Bazilikában dr. Serédi Jusztinián bíboros hercegprímás tartott ünnepélyes Te Deumot, mely alkalommal a szószékre lépve beszédet intézett a jelenlevőkhöz és a többi között ezeket mondotta : „A magyar nemzetre, mióta felvette Krisztus hitét, az a magasz­tos feladat is hárult, hogy az Isten országát védje és'terjessze Európa földjén. Hogy ezt a célját elérje, az isteni Gondviselés csodálatos módon irányította a nemzet életét. A tatár pusztítás és a török rabság után új életre kelt a nemzet és az isteni Gondviselés rendelte, hogy Szent István örökségét nem magyar nyelvű, de magyar érzelmű népek is benépesítették. Mikor Európa és Magyarország is megfeledkezett az Istenről és azt hitte, hogy nélküle is meg tud élni, akkor a Gondvise­lés belenyúlt a nemzet életébe. Bűnbánattal kell megcsókolnunk ezt a jóságos kezet, mert amikor a nemzet Szent Istvánnak kilencszáz 1 Dr. Lepold Anlal cikke a Magyar Sión 1938. május 29-i számában.

Next

/
Thumbnails
Contents