Esztergom Évlapjai 1938
Dr. lippay Lajos: Szent István jubileumi év Esztergomban
130 Dr. Lippay Lajos dik könyve előljáró beszédében foglalt következő szavakra „. . . minden egyes nép saját törvényeivel él, ezért mi is, akik birodalmunkat Isten akaratából kormányozzuk, a törvényen elmélkedve, megszabtuk népünknek, hogy mi módon élhet tisztes és háborítatlan életet ..." Ez a néhány szó mutatja, hogy Szent István az Isten akaratát tartotta szem előtt a kormányzásánál és törvényeit a népének jelleméhez szabta. így alapította meg Szent István a keresztény magyar királyságot. Történettudósaink tudományosan tárják elénk, hogy országszervező és törvényalkotó munkásságában hatalmas uralkodói tehetség és államférfiúi bölcsesség nyilvánult meg, és pedig mély politikai bölcsesség. Szent István hitének és államférfiúi bölcsességének köszönhetjük, hogy a magyar nemzet ezt a földet ma is művelheti, és le kell vonnunk abból azt a tanulságot is, hogy ez a föld további évezredekig úgy marad a magyar nemzeté, ha azt Szent István király szellemében kormányozzák. A magyar jogász nemcsak kegyelettel, de bámulattal is nézi Szent István király alkotását, amely a magyar jogi élet szilárd alapja ma is. A Gondviselés csodálatos adománya, hogy ezen a földön tatárok, törökök dúltak, óriási területeken kiirtották az ősi magyar lakosságot, úgy, hogy a helyükbe más származású népeket kellett telepíteni, mégis a magyar föld és a magyar jogi intézmények oly erős hatásúak, hogy az átültetett különböző népek, amikor az életük itt gyökeret vert, ezekből a gyökerekből a különböző népekben magyar szellem fejlődött. Mi, magyar jogászok azért jöttünk első Szent Királyunk születési helyére, hogy magyar lelkünk ebben az ősi történeti magyar levegőben Szent István első királyunk emlékével megerősödjék és bízzék a Gondviselésben, hogy az a magyar nemzetet nem hagyja el." A megnyitó beszéd után az előadók ismertették tanulmányaikat. Ezek sorát dr. Lázár Andor v. igazságügyminiszter nyitotta meg, aki az első magyar király országlási alapelveiről tartott előadást, dr. Eckhardt Ferenc pedig Szent István királyságát ismertette. Ezen két tanulmányt jelen Emlékkönyvünkben is közreadtuk. A többi tanulmányok címei a következők voltak: dr. Angyal Pál: Szent István és a büntetőjog; dr. Egyed István: Szent István államalkotása; dr. Viski Illés József: A Szent Imréhez intézett intelmek jogi méltatása; dr. Nizsalovszky Endre: A Szent Király és a szolganép; dr. Stolpa József: Mi van hatályban Szent István törvényeiből? és dr. Szladits Károly: Szent István magánjogi törvényhozása. A hallgatóság lelkesen ünnepelte az egyes kiváló előadókat. A díszgyűlést közel 300 terítékes ebéd követte a Fürdő-szállodában, mely után a vendégek a főszékesegyházat, a kincstárt és az ásatásokat tekintették meg. * * * Ennél sokkal kisebb arányú volt a Magyarhoni Földtani Társulatnak április 10-én ugyancsak a bencés gimnáziumban tartott vándorgyűlése, amelyre mintegy százan érkeztek a fővárosból, akiket dr. Schmidt Sándor bányaügyi főtanácsos, a dorogi bánya igazgatója és Gácser János bányaügyi tanácsos fogadtak.
