Esztergom Évlapjai 1938

Dr. lippay Lajos: Szent István jubileumi év Esztergomban

Szent István jubileumi év Esztergomban. 121 tan is, azért maradt meg, hogy minden idők magyarját figyelmeztesse: sorsot alakítani csak Isten kegyelmével lehet­Valamikor egyiptomi József felé kiáltott a nép: „Üdvösségünk a Te kezedben van", ugyanígy hirdette nemzeti válságos fordulójain a magyar, hogy biztonsága és jövője ebbe a kézbe van letéve. Ott volt, mert erős kéz volt s történelmet csak olyan tud csinálni. Erős kéz pedig azért volt, mert isteni küldetés eszközének tekintette magát s az Isten országát kívánta a földön megalapozni, és csak arról áll az igéret, hogy a sötétség hatalmai nem vesznek erőt rajta. Akik azelőtt jártak erre népek, tiszavirágszerű életet éltek, mert csak a földre néz­tek. Ez a Szent Kéz ég felé mutatott s azt magyarázta, nincs itt ma­radandó városunk, ezért szerzett a nemzet számára a történelmi vihar­szögletben ezeréves életet. Történelmet nem formálhat puha kéz, azt legfeljebb kényelem ölén pihentetik. Szent István keze is kemény kéz volt. Segíteni és bíztatni is tudott, de ugyanúgy sújtani, ha Magyarország érdeke úgy kivánta. Az igazságot és szentséget vásári portékaként sohasem kínálta s a kufárokat a szentélyből mindig kiűzte, lett légyen az a szentély Isten tiszteletére, vagy az ő képére alkotott ember javára felavatva. Kufárkodó népvezérek éppúgy, mint embersors irányítói menjenek csak a Szent Jobb közelébe és lássák meg a büszke gesztust, amellyel utat jelölt és bajt hárított; s ha majd az égre int és Krisztusra meg helytartójára mutat, mint menedékkőre, értsék meg, hogy a XX. szá­zadban sem lehet másfelé igazodni a viharzó tengeren és más oltal­mat keresni, mint az örökkévalóság földi sziklaszigetét. Ez a múmia nem anakronizmus, hanem a siker Ígérete azoknak, akik örök élet­forrásokból meríteni tudnak és mernek, s számukra egyúttal az emberi komolyság és kormányzati nagyság útmutatója. Ez a kéz munkás kéz volt. Félszeg gondolat szenteket a semmit­tevés apostolaiként lekicsinyelni. Ami Európában élet és virágzás, az a krisztusi energiából merítő nagy lelkek indítása. Ami pedig Magyar­országon kultúra és nemzeti érték, azt ez a pihenést nem ismerő kéz alapozta meg. Várakat és kolostorokat egyaránt azért épített, hogy körülöttük a békés munka otthonai emelkedjenek. Pogány lélek zsák­mányra indulhat és más verejtékének gyümölcsét áhíthatja ; a keresz­tény uralkodók és becsületes népvezérek nem haboznak megértetni híveikkel, hogy csak a munka nemesít, s erre nyert az ember Isten­től és a legnagyobb munkástól, Krisztustól nemeslevelet." Boldog napja volt ez Esztergom városának: régi otthonában üdvözölhette a Királyt, akihez felzúgott a magyar imádság és a magyar kérés, hogy mozduljon meg e Szent Jobb, vegye át ismét az ország kormányzását és miután bűneinket megsirattuk, szenvedéseinkben megtisztult lélekkel hallgatjuk ismét intelmeit és e város népével könyörög az ország egész népe, hogy tegye ismét naggyá nemzetünket". A másik nagy ünnepe volt e városnak augusztus 14—15-ike, amikor vitéz nagybányai Horthy Miklós Magyarország kormányzója jött el városunkba a kormány összes tagjaival, közéletünk számos kiválóságával és közel tizenötezer főnyi hatalmas tömeggel. Szent

Next

/
Thumbnails
Contents