Esztergom Évlapjai 1936

TÁRSULATI ÜGYEK - Sinka Ferenc Pál: Jubiláris újjáalakulás

74 Társulati ügyek. 1892-ben egy Árpádkori románstilű templom maradványaira bukkantak, amelyeket azután, a hatóság engedélyével, Récsey Viktor bencéstanár közadakozásból feltárt. Az ásatás eredményeit tudományosan is feldolgozta és művét „Az esztergomi sz. Lőrinc-templom maradványa" c. alatt adta ki. A város közepén folyt ásatás és a könyv megjelenése a lakosság értelmiségének érdeklődését nem kis mértékben keltették fel. Fokozták azt Hampel József és Fröhlich Róbert meghívott archaeologusoknak Esztergom város és megye múltjának emlékeiről a Fürdő-szálloda nagytermében tartott felolvasásai is. Ezek után Récsey Viktor elérkezettnek látta az időt mozgalmat indítani városunkban egy régészeti és történelmi társulat megalakítására. A szervezésben dr. Walter Gyula primási titkár volt segítségére, akivel együtt felkérték a nagynevű tudóst, dr. Knauz Nándor püspököt a fenti fölhívás kibocsájtására. A szervezkedés annyira előrehaladt, hogy Kruplanicz Kálmán főispán 1894. julius 23-ára már értekezletre hívhatta össze az aláírókat, akik közül a városból sokan, a vidékről is többen megjelentek. Azon a társulat megalakításának módozatait és az alapszabályokat beszélték meg és dr. Csernoch János indítványára az ügyek vezetésére ideiglenes elnökül Kruplanicz Kálmán főispánt, titkárul Rózsa Vitái bencés tanárt választották meg. Az elfogadott alapszabályokat kormányhatósági jóváhagyás végett felterjesztették. Az „Esztergom-vidéki Régészeti és Történelmi Társulat" alakuló közgyűlését 1895. év február 3-án tartotta meg a megyeház nagytermében. A társulat célja, a m. kir. belügyminiszter által 1894. évi nov. 6-án 92727—894. sz. a. jóváhagyott alapszabályok szerint, „Esztergomban és vidékén (Esztergom-, Bars- és Hontmegyékben) levő őskori, ó- és középkori régiségek felkutatása és gyűjtése ajándékozás, vásárlás, becserélés és ásatások eszközlése útján, s azoknak a társulat székhelyén alapítandó régiségtárban való közszemlére s tudományos célra szolgáló rendszeres felállítása. A történelmi kutatás az illető vidék, elsősorban Esztergom megye és város monographiájának előkészítésére irányul". E cél elérésére a társulat régészeti és történelmi alosztályokból áll. Pénzalapul pedig a fölhívásban is emiitett azon pénzösszeg (152 frt. 91 dr.) szolgált, mely a sz. Lőrinc-templom ásatására történt adakozásból és a felolvasások jövedelméből fennmaradt. Társulatunk első tisztikara és választmánya a következőkép alakult meg: Egyhangú lelkesedéssel választották meg „úgy magas méltóságuk, mint tudományos érdemeiknél fogva" fővédnökül Vaszary Kolos bíboros hercegprímást, tiszteletbeli elnökül pedig Dr. Knauz Nándor püspököt, a Magyar Tudományos Akadémia tiszteletbeli tagját, akiket e tisztségek elfogadására már előzőleg felkértek. Társelnökök lettek és pedig: a régészeti osztály elnöke, egyszersmind ügyvezető elnök Kruplanicz Kálmán főispán ; a történelmi osztály elnöke Pór Antal apátkanonok, a Magyar Tudományos Akadémia rendes tagja. A társulat igazgatója lett: Dr. Walter Gyula hercegprimási titkár, muzeumőr Némethy Lajos főegyházmegyei könyvtárnok, I. titkár Rózsa