Esztergom Évlapjai 1936

ÉRTEKEZÉSEK - Dr. Lepold Antal: Az esztergomi vár története I.

Az esztergomi vár története. 67 Veprech torony, istállók, stb.) történtek tatarozások, de a lakás átépí­téséről, festéséről szó nincs. Vitéz János építkezéseiről Bonfini a következőket írja r 1 „Tágas ebédlőt épített a várban s az ebédlő mellett kifelé álló pompás eme­letes erkélyfolyosót vörös márványból. Az ebédlő homlokzata előtt boltozatos és oromtetős szibillakápolnát állított, amelyben az összes szibillák képei megvannak. Magában az ebédlőben nemcsak az összes magyar királyok láthatók történeti sorban, hanem a szkita ősök is. Azonkívül meleg és hideg fürdőkamrákat, kettős kertet, ebben oszlo­pos lugasokat s felettük folyosót létesített. A két kert közt kerek tor­nyot épített a szikla oldalán, benne több termet és szobát, fölötte kilátótornyocskákat és kis házikót csináltatott, amelyben legtöbbnyire tartózkodott, mert az a Dunára nézett, pompás kilátást és a kertek élvezetét nyújtotta. Valóban a bölcselkedésre és elmélkedésre alkal­mas hely. Szent Adalbert székesegyházát mázas cseréppel fedette, hogy tűzveszélyes ne legyen, s a tetőt magasította, hogy az eső és a hó könnyebben lehulljon. Mindkét nyelvű művekben gazdag könyv­tárat létesített." Vitéz János sem a várkápolnát, sem a nagytermet (ebédlő) nem építetté újonnan. A ránk maradt építészeti emlékekből Ítélve csak a kápolna külső festése tulajdonítható Vitéznek, s esetleg a szentséges kápolnában a falba illesztett vörösmárvány trónszék. Minden egyéb alkatrész román vagy XIV. századi gót. A nagyterem a mostani kar­kápláni és karnagyi lakás déli felén az emeleten volt. Mivel a királyi palota már IV. Béla alatt az érseki kúriától a fehér toronyig húzódott, a Vitéz-féle nagyterem helye már az Árpádok alatt is be volt építve. Bebizonyították azt az ásatások. Az alapfalak, amelyeken Vitéz nagy­terme állt, kora középkoriak. Vitéz tehát valószínűleg a régi királyi palota több termét vagy esetleg a nagy lovagtermét alakította át. Vitéznek új építése a nagyterem mellett a Duna felé kiugró vár­fal. Ez új fal és a régi fal között alul hatalmas pincét, fölötte a kettős padozatú erkélyfolyosót építette Vitéz. Az eddigi adatokból a folyosó ere­deti alakjával még tisztában nem vagyunk. Új alkotása Vitéznek a könyv­tár, amely négyszögletes és emeletes épület volt a székesegyház északi oldalán a papi sekrestye mellett, körülbelül a mostani szent István vértanú-kápolna helyén. Vitéznek kerek tornyát, amely a hegy oldalán a két terraszos kert közt állott, Hans Siebmacher 1595 évi metszetén még látni lehet. A vízivárosi plébánia fölött volt a hegyoldalon. Későbbi feltöltések miatt ma már sem a toronynak, sem a függőkertek választófalainak nyomát sem látni. A törökök azonban még használták sáncoknak. Vitéz meleg izzasztófürdőjéről Galeotto Marzio is megemlékezik." „Mátyás király télen volt Vitéz János vendége. A prímás a meleg lég­fürdőben teríttetett (in laconico). Szokásuk a magyar uraknak, hogy nagy hidegben meleg légfürdőben esznek, sőt alusznak is." A fürdők valószínűleg a nagyterem alatt voltak, 1 Decas IV. liber III. 2 Schwandtner i. m. 1. 360. 5*

Next

/
Thumbnails
Contents