Esztergom Évlapjai 1936

ÉRTEKEZÉSEK - Dr. Lepold Antal: Az esztergomi vár története I.

64 Dr. Lepold Antal bői. Az esztergomi várról ezeket mondja : „Midőn a templomba jöttünk, amelyben a törökök istentiszteletet végeznek, itt egy márványból készült kápolna állott Boldogasszony képével, az egész kép különféle szinű márványdarabkákkal volt kirakva. Innen lépcsőkön másik kápolnába mentünk, hol számos szentképet láttam. A kápolna mellett nagy palota állott, hol a magyar uralkodók képei voltak láthatók. A palota mögött szép márványoszlopos folyosó húzódik el, honnan az egész vidékre igen szép kilátás nyílik. A folyosó alatt sziklába vésett kút van. Ez olyan mély, hogy a bedobott kő hangja csak néhány pillanat múlva hallatszik föl." 1 Wratislaw nyilvánvalóan téved, mikor azt állítja, hogy a mély várkút a magyar királyok képeivel díszített terem mögött haladó oszlopos folyosó előtt volt. Azonban annyira nem csalhatott emlékező tehetsége, hogy a kút és az erkélyfolyosó közt összefüggés nem volna. A monostornak a várkút felé eső erkélyes folyosója előtt látta a'kutat. Tehát a két erkélyt tévesztette csak össze. Lubenau a kettőt külön említi. Gerlach István 1573-ban járt Esztergomban. Naplóját unokája, Sámuel adta ki Frankfurtban 1674-ben. Az esztergomi várra vonatkozó följegyzése ez: „A várat a várossal együtt harminc évvel ezelőtt vették be. Erős, szép, sőt pompás volt. De most minden rongált. Régen az érsek lakott benne. Még most is a Duna felé látható egy terme (a kápolna). Benne Krisztus a kereszten, Szűz Mária és a szibillák a falra festve. Valamennyinek a szeme kiszúrva. Mindjárt emellett áll egy nagy hosszú terem aranyozott lapos födéllel. A teremben a magyar királyok falfestményei, de a szemek itt is kiszúrva. Előtte a Duna felé szép folyosó. A legkülömb látnivaló a templomban egy eléggé magas kápolna tiszta tükröző vörösmárványból. Gyönyörű alkotás. Ügy látni mindent benne, mint a tükörben." 2 Érdekes, hogy az utazók szerint a székesegyház még a főoltár helyéig eléggé jókarban volt. Pedig az 1543. évi ostrom szemtanúi, pl. Martinus Stella, azt állítják, hogy a templom már akkoríromba dőlt s különösen a szentély ment tönkre teljesen. Meglehet, hogy a törökök megrövidítve helyreállították a templomot. Valószínű azonban az a föltevés, hogy a székesegyházat összetévesztik a Szent István első vértanú templomával, amely már 1543-ban elpusztulhatott, mert ezután többé nem említik. Alapfalain kívül csak az északi oldalán maradt meg egy emeleti oratorium, amely Géza fejedelem palotájának szobája volt s a hagyomány szerint Szent István király szülőhelye. Ezt 1822-ben bontották le. Az esztergomi vár műkincsei közül még az 1595. évi ostrom után is találtak a császári csapatok valami mozgathatót. Rudolf 1595. szeptember 17-én ír Medici Jánosnak, a tüzérség parancsnokának, hogy az esztergomi várban talált két ércszobrot Pezzius doktor által 1 Szamota f. : Régi utazások Magyarországon. Budapest, Franklin Társulat 189-90. 11. 2 Stephan Gerlach's des Álteren Tagebuch . . . M. Sámuel Gerlach. Frankfurt am Main. 1674.