Esztergom Évlapjai 1936

ÉRTEKEZÉSEK - Dr. Sinka István : Magyarország Árpádkori fő- és székvárosa Esztergom

Esztergom Árpád kori fö- és székváros. 21 egy külön palotát Konstantinápolyban abban az időben, amikor Béla még a görög császári udvarban tartózkodott.

1 A közcélt szolgáló épületet tehát valószínűleg III. Béla maga építtette át palotává. Az épület azonossága mellett szól ama körülmény is, hogy Arnoldus Lubecensis feljegyzése szerint III. Béla király a kereszteshadakkal 1189-ben Esztergomon átvonuló Barbarossa Frigyest és nagy kíséretét négy napig lent a városban, a Zenie-palotában vendégelte meg, és csak aztán vezette fel fejedelmi vendégét a várpalotába." A Zeniepalota még századokon át fennállott és IV. Béla királytól kezdve adás-vétel útján többször gazdát cserélt, de az épületnek tulajdonjoga mindvégig királyi adományozáson alapult és az később sem tartozott a város joghatósága alá.

8 Középület jellegét végleg akkor veszítette el, amikor a királyi székhely Esztergomból Budára került és már az udvarnokokra sem volt szükség. IV. Béla 1264-ben adományozta el a Szent Lőrinc-templom körül lakott királyi udvarnokok földjét a csuti monostornak.

4 III. Béla fényes esztergomi udvartartásának gazdagságáról akkor kapunk igazán hű képet, ha figyelemmel kisérjük a Barbarossa Frigyes és az országon keresztül vonuló keresztesek fogadtatásakor rendezett ünnepségeket. A Mainzban egybegyűlt német birodalmi gyűlés ] 188. március 27-én határozta el a keresztes hadjáratot és a seregnek Magyarországon való átvonulását. Ennek engedélyezése végett Frigyes császár követet küldött III. Bélához, aki nemcsak a pápa és közte lévő jóviszony miatt, de a veje, Izsák görög császárra való tekintetből is elhatározta, hogy a német császárt a legszívesebben fogadja és a kereszteseket minden szükségessel ellátja. A német császár 1189. május havában lépte át az ország határát és a Pünkösd ünnepét a kapuknál (gyepű) ülte meg. Pozsonynál fényes követség várta Barbarossa Frigyest és vele az egész hadat. Amikor az ország fővárosához értek, melynek Gran volt a neve, a király, több főúr és ezer katona kíséretében, személyesen ment a császár elé, s minden tiszteletet megadva, őt nemcsak vendégbarátsággal, hanem mint magyar király, hivatalosan is fogadta.

5 A császár, valamint a számos egyházi és világi előkelőségből álló kísérete és az egész keresztes had, mint már említettük, négy napig tartózkodott Esztergomban. A magyar király most mutatta meg nagy gazdagságát, igazi vendégszeretetét. A király felesége, Margit, 1 Szamota István : Régi utazások. 34. 1. 3 Monumenta Germaniae Hist. XXI. 171. 1. — Pleidell Ambrus : Magyar várostörténet első fejezete. Századok, 1934. 1—3. szém. 38. 1. 3 Knauz : Mon. II. 357-359. 1. 4 „Preterea contulimus dicto Monasterio sancti Leustachii terram udvornicorum nostrorum, sifam in Strigonio, intra fossatum et extra, circa ecclesiam beati Laurencii martiris et etiam in vico fabrorum, que possunt in se continere septuaginta Curias, cum omnibus terris ad easdem pertinentibus." (Knauz; Mon. I. 511. I.) 6 Quum autem dominus Imperátor in civitatem venisset, quae Gran dicitur, quae Ungarorum est Metropolis, rex ei in propria persona cum mille militum comitatu solemniter occurit . . .Exinde rex imperatorem in castrum, quod Gran dicitur, recepit. transito flumine eiusdem nominis, a quo ipsa civitas, in qua prius moratus fuerat et castrum ipsum nomen acceperat " (Arnoldus Lubecensis. Knauz: Mon. I. 138 1.)