Esztergom Évlapjai 1936

ÉRTEKEZÉSEK - Dr. Sinka István : Magyarország Árpádkori fő- és székvárosa Esztergom

Esztergom Árpád kori fö- és székváros. 11 Kálmán királynak a már említett törvénye határozottan arra vall, hogy az ő udvartartása is itt volt Esztergomban. Előbb azonban Székes­fehérvárott tartotta meg esküvőjét és országra szóló lakodalmát, 1097. május havában, első nejével, Buzillával, aki Roger, Szicília grófjának volt a leánya. Arduin győri püspököt, Szent István életrajzíróját és Tamás ispánt küldötte Kálmán Szicíliába a királyi menyasszonyért. Az egybekelést az egész országban kihirdették és erre igen sok nép sereglett össze Székesfehérvárott, hogy a menyasszonyt láthassák. A fényes esküvő után országra szóló nagy lakodalmat csaptak, úgyhogy a lakodalmas nép nem is fért el az épületekben, hanem hatalmas sátrakban és zöld ágakkal fedett színekben helyezték el őket. 1 Dömös, a királyi nyaralóhely, Kálmán király öccsének, Álmos her­cegnek volt a tulajdona. Itt az erdős dömösi hegyek aljában építtetett Álmos monostort és templomot Szent Margit szűz és vértanú tiszte­letére, hogy „abban szerzetes papok (kanonokok) szolgáljanak éjjel­nappal az Istennek " A templom 1108. év elején készült el és annak felszentelésére meghívta Esztergomból Kálmán királyt is, aki meg is jelent kíséretével együtt. Azt beszélték, hogy Álmos ott tőrbe akarta csalni királyi bátyját, akit csak híveinek ébersége mentett meg a ve­szélytől. Kálmán a püspökök kérésére akkor megbocsájtótt öccsének, de később a nyugtalan természetű Álmos kegyetlenül meglakolt a foly­tonos áskálódásáért. Kálmán király őt, fiával Bélával együtt, meg­vakíttatta és a dömösi monostorba záratta. 2 Kálmánt a fia, II. István követte a trónon. Az ő uralkodása alatt 1127-ben történt esemény Esztergomot, mint „Magyarország fővárosát" említi meg. Eddig akart ugyanis a salzburgi érsek csapataival beha­tolni Magyarország területére, mert a magyarok, hogy megtorolják Leopold őrgróf határszéli pusztításait, betörtek Stiriába és az ő ura­dalmaiból vittek el igen sok embert és jószágot. A rutén földön tar­tózkodó király értesülvén Felicián esztergomi érsek által az esemé­nyekről, azonnal elrendelte az elrabolt jószágok és emberek vissza­adását, s így a viszálykodás békésen elintéződött. 3 Kálmán király, de főkép fia, István uralkodásától kezdve, aki 1101-ben itt is született, Esztergom állandó királyi székhely lett. Ide hozták Esztergomba a királyhoz azt a cseh nyelvet is beszélő, Solt nevű katonát, aki Ulászló cseh fejedelem elleni háborúban, melyet a király Lőrinc esztergomi érsekkel együtt indított, árulást követett el. Kerülő utakon vezette a cseheket a mulatozó magyarok táborába, 1 „Per totam Pannoniam nuptiae regis praeconisantur, undique . . , innumera­bilem turbam plus solito rumor nuptiarum et novae reginae visendae appetitus conflavit. (Katona: Hist. Crit. III. 55., Knauz: Mon. I. 69. 1.) 2 Dux autem (Álmos) construxit monasterium de Demes, rogavitque Regem, ut ad consecrationem veniret, et sic factum est. — „Anno Domini 1113. Imperátor (V. Henrik császár) propter ducem Almum movit exercitum ingentem et venit in confinium Hungáriáé . . . tandem rex cepit Ducem et filium eius Belam infantulum et obcaecavit eos. Ductus est autem Dux Almus in monasterium suum in Demes." (Marci chronica. Knauz: Mon. I. 73. és 76. 1.) 3 Stephanus II. Rex. interveniente Feliciano Archiepiscopo Slrigon., pacem Con­rado Salisburgensi Archiepiscopo concedit. Fama cucurrerat, ut totam terram Ungariam invaderet et usque Srigonium. quae metropolis est regni illius, nihil vivens relinquere­tur in ultionem populi sui in captivitatem abducti. (Knauz : Mon 1. 84. 1.)

Next

/
Thumbnails
Contents