Esztergom Évlapjai 1936

ÉRTEKEZÉSEK - Dr. Sinka István : Magyarország Árpádkori fő- és székvárosa Esztergom

5 A harcba induló király ifjú nejét és az esztergomi vár védelmét a nádorispánra bízta, ő pedig átkelt a Dunán és a Bynben (Bényben) lakó Hunt sváb lovaghoz ment. Itt, a bényi sáncok között várta be az ország túlsó részéről gyülekező fegyverbe szólított népét.

1 Az itt és a fejedelmi székhelyén, Esztergomban, összegyűlt sereg vezetését István a német lovagokra bízta. A lázadás leverése után Kopány testét felnégyelték és elrettentésül Esztergom, Veszprém, Győr és Erdöel (Erdély) kapujára kifüggesztették. 2 Most már semmi sem állott útjába, hogy az ország népét, ha kell erőszakkal is a keresztény hitre térítse. Hogy ez kellő sikerrel járjon, már 997-ben elérkezettnek látta az időt, hogy királyi koronát kérjen a pápától. E célból Asrik pannonhalmi apátot elküldte Rómába II. Szilveszter pápához, aki nemcsak koronát küldött Istvánnak, hanem apostoli kettős keresztet is és megengedte neki, hogy egyházmegyéket szervezhessen és oda püspököket nevezhessen ki.

3 Szent István és Gizla megkoronázása 1000-ben, Nagyboldogasszony ünnepén, Esztergomban történt az országnagyok, várispánok és a nép jelenlétében, nagy fénnyel és pompával, mint erről a magyar és lengyel krónikák is megemlékeznek.

4 Az ország valamennyi egyháza fölé Szent István székhelyének, Esztergomnak egyházát emeli. Esztergomot állandó érseki székhelynek szánta, amikor Asztrikot az ország metropolitájává teszi meg. Az érseknek különálló, saját palotája volt a várban, a Szent Adalbert tiszteletére épült főegyház közelében, melyet István 1010-ben építtetett, a magyarság megtérítésében sokat fáradozott és mártírhalált szenvedett püspök emlékére.

5 A magyar királyság, mint azt a XI. századi törvényekből is ismerjük, keresztény monarchia, melynek feje a király. A királyi széket (regium solium, tribunale regis) a tanács tölti be, melyben a püspökök is helyet foglalnak. Maga a király az ország legfőbb birája is, akit bíráskodásban, mint legfőbb törvényszék, a királyi udvar (curia regalis) támogatott. A királyi kúria és palota (palatium) főtisztje a palotaispán vagy nádorispán (comes palatii, szlávosan nadvorni span) volt, aki a királyi udvari gazdaságnak és a központi kincstárnak az ügyeit is vezette. 1 Miletz János: Gizela, első koronás magyar királyné élete. Temesvár, 1875.81.1. 2 Dr. Erdélyi László: Árpádkor. Bp. 1922. 84-85. 1. s *Presul Asricus ad papam pervenit. qui officium sibi iniunctum, prudenter exequens et sancti ducis gesta referens ordine, ab apostolica sede que premisimus insignia postulavit, indicans eum dignum fore tali honore et dignitate, qui plures gentes per Dei adiutorium sibi subiugasset; et multos infideles per suam potenciám ad Dominum convertisset. Quibus audilis valde gavisus romanus pontifex; cuncta prout fuerant postulata benigne concessit". — (Hartvik : Leg. Steph. c. IX.) 4 „Benedictionis ergo apostolicae litteris, cum corona et cruce simul allatis. praesulibus cum clero, comitibus cum populo laudes congruas acclamantibus, dilectus Deo Stephanus rex appellatur, et unctione crismali perunctus diademate regalis dignitatis feliciter coronatur. (Knauz: Mon 1. 37—38. 1. — Hartvik: Leg. c. X.) 5 Dubravius quoque haec ait; „Porro Stephanus Pannoniae Rex Strigonii in arce sua Regia primus ei (Adalberto) templum constituit. (Hist. Boh. 159, Knauz : Mon. I. 33. I.)