Esztergom Évlapjai 1936

ÉRTEKEZÉSEK - Dr. Sinka István : Magyarország Árpádkori fő- és székvárosa Esztergom

Esztergom Árpádkori fő- és székváros. 3 véleményt, mintha a Szent István mártír templomának megújításán kívül, 972. év előtt, magát a várat is Gyésza építette volna.

1 A helyes értelmezés szerint itt csupán arról lehet szó, hogy az épületek megfelelő átalakításához Gyésza felhasználhatta az itt talált régi erőd maradványait is. Hiteleseknek vehetjük azonban Hartvik, helyesebben Arduin győri püspök által írt legenda adatait, mely szerint Szent István 969ben Esztergomban született. Hartvik, ugyanis, Szent István életrajzát Kálmán király felhívására 1108 körül irta Fehérvárott, ahol az a királyi könyv (Nemzeti Krónika) szolgált neki forrásul, amelyet a fehérvári Boldogasszony-templom sekrestyejében őriztek, ahonnan I. Károly rendeletéből vittek Visegrádra, és az iit később elveszett.

2 Szent István a többi hazai krónikák szerint is 969. évben született. Ezt az évszámot kell elfogadnunk, mert mikor Gyésza a fejedelemséget 972-ben átvette, már nős lehetett. Ugyanezt mondja a Képes Krónika is: „Az Ur megtestesülésének kilencszázhatvankilencedik évében, amint az a Szent István király könyvében is írva vagyon, Gyászától és Gyula leányától, Sarolttól született Szent István." 3 Hogy a király születési helye pontosabban a vár melyik részén lehetett, arra nézve tájékoztatást a már említett „Visitatio Canonica" nyújt; ez a születési helyül a Szent István mártir templomónak „oldalkápolnáját" jelöli meg.

4 Ez annál is inkább valószínű, mert — mint említettük — a frank uralom után a szláv zsupánok, majd később Gyésza fejedelem is, a templom közelében lévő püspöki épületeket foglalták le maguknak lakásul, és ennek közvetlen a templomig nyúló részében születhetett Szent István. Ezt a szobát később kápolnává alakították át.

5 Szent István megkeresztelését a történeti hagyomány és a krónikák adatai Adalbert prágai püspöknek tulajdonítják, jóllehet minden bizonnyal már előbb megkeresztelték őt. A keresztapja az Apuliából 1 „Ecclesiam esse fundatam ante tempóra beati Regis Stephani, scilicet per dominum Geyzam Regem (sic) patrem eiusdem, qui construxit ecinm castrum Strigoniense." — Visitatio Canonica Ecclesiae S. Stephani Protomart. a. 1397. (Ferdinandus Knauz: Monumenta Ecclesiae Strigoniensis. 1. 30. I ) 2 Pauler Gyula szerint Hartvik püspök azonos Harduin (Arduin) győri püspökkel, akit Kálmán király 1097-ben Szicíliába küldött Buzilla hercegnő megkérésére. — Hartvik így ír: Stephanus . . . Strigoniensi vető oppido nativitatis exordium habuit. Legenda S. Stephani maior Cap. V. Dr. Érdy János: Szent István első magyar király életirata. Bp. 1854. 2. Cap. és Fejér: Cod. Dipl. VII. Vol. I. 108. - Hogy Hartvik püspök Szent István életrajzét Fehérvárott írta, bizonyítja az, hogy az ottani Boldogasszony-templomának gazdag felszereléséről és kincseiről, mint szemtanú ír: „Quam qui vidit, testimonium veritati perhibet verborum nostrorum." (Leg. Hartv. Cap. XII.) 3„Geycha vero divino praemonitus oraculo, anno Dominicae incarnationis nongentesimo sexagesimo nono, quemadmodum in Legenda beati Stephani Regis scriptum est, genuit S. Stephanum Regem ex Sarolth, filia Gyula." (Marci Chronica de gestis Hungarorum Cap. 35.) 4 Repertum est omnia altaria dictae Ecclesie (S. Stephani Protomartyris) esse consecrata, que sunt numero quatuor, et unum aliud in sacristia et aliud in Capella, in qua natus fűit „beatus Rex Stephanus". (Fejér Cod. Dipl. X. II. 518—520.) 5 A születési hely körülbelül ott keresendő, ahol a jelenlegi bazilika Szent István mártir kápolnája van. A Lipót-bástya alatt lévő románstiiű helyiséget Simor hercegprímás bőkezűségéből renoválták át és a kegyelet tette azt meg Szent István király születési kápolnájává. r