Esztergom Évlapjai 1934

ÉRTEKEZÉSEK - Sinka Ferenc Pál: Katona István történetíró esztergomi emlékei

8 Sinka Eerenc Pál A XI—XIV. fejezetekben azt bizonyítgatja, hogy Esztergomban az érseken kívül harmincnyolc kanonokkal három káptalan is volt, "és egyenkint szól a szent györgymezői, szent István nevéről nevezett várbeli és Szent Tamás mártír nevét viselő hegyfoki prépostságokról és káptalanokról, valamint a három prépost infula viselési jogáról. A XV. fejezetben az Árpádház kihalása? után keletkezett trónvillongásokról és Vencel cseh királynak a Szent Adalbert-templomban elkövetett pusztításairól, a XVI.-ban pedig a trencséni Csák Máténak az érseki javakon végbevitt dúlásairól ír. Hosszasabban ismerteti Katona a XVII. fejezetben Telegdi Csanád érsek építkezéseit, melyeket nagy költséggel és kiváló ízléssel a székesegyházon, érseki palotán, fellegváron és Víziváros (Németváros) erődítésein végeztetett. A XVIII. fejezetben pedig arról szól, hogy Széchy Dénes bíbornok-érsek alatt a székesegyházat 1449-ben már újból alaposan kellett renováltatni. Bővebben ír a XIX. fejezetben Vitéz János érsekről, annak kiváló képzettségéről, tudomány- és könyvszeretetéről, az általa kiépített érseki palota nagyszerű voltáról, végül az érseknek később előkerült domborműves kősír-fedőlapjáról és feliratairól. A XX. fejezetben a Bakács Tamás bíbornok-érsek által emelt pompás márványkápolnát írja le és ennek feiratait ismerteti. Szól a romok között sértetlenül megtalált kegyképről is, melyet 1730-ban Schuhknecht várparancsnok újból méltó helyre állíttatott. Végül befejezéskép arról emlékezik meg, hogy Esztergom vára 1543 augusztus 9-én került Szolimán török császár kezébe. Ezen időtől — a rövid 1595-től 1605-ig tartó időközt kivéve — 1683-ig, tehát százharminc évig folyton a török iga alatt nyögött. A káptalan azóta, Katona idejében, még mindig számkivetésben van. Látjuk tehát, hogy Katona Istvánnak eme históriai kézirata Esztergom múltjára vonatkozó oly becses és megbízható feljegyzéseket tartalmaz, hogy a nagy historikusnak száz év múlva nem sokkal kisebb utóda és tisztelője, Knauz Nándor történetíró jónak látta azt folyóiratában, a „Magyar Sión"-ban minden változtatás nélkül leközölve mindenki számára közkinccsé tenni.

1 Katona István figyelmét úgy Esztergomban tartózkodása alatt, mint másutt, sohasem kerülték el a nemzet életében vagy a vallás terén felmerült nevezetesebb események és mozgalmak. A francia „felvilágosultság" szellemében mindent megújító II. József császár rendeletei és a nyomukban járt változások bő anyagot nyújtottak a történetíráshoz, másrészt alkalmat az egyház felfogását érintő hitvitákhoz. 1 Knauz Nándor: Magyar Sión. I. 561—577. és 641—650. 1. Esztergom, 1863.