Esztergom Évlapjai 1934

RÖVID KÖZLEMÉNYEK - Sinka Ferenc Pál: Árpádkori királyi várpalota és kápolna Esztergomban

55 Rövid közlemények. az esztergomi vár alján folyó Duna túlsó partján, mint a régi magyar birodalom szimbólumára tekintenek fel az esztergomi várhegyre." Az 1934. év késő őszéig folytatott ásatások újabb meglepetéseket hoztak. Más helyiségekre is bukkantak, hol az eddigi portálé, falképek és oszlopmaradványok mellett még a kápolnájénál is gazdagabb díszítésű kapuzatokra is találtak. Mindez újabb serkentésül szolgált a továbbkutatásra, ami még újabb meglepetéseket is hozhat. Hétszáz év messze távlatából a magyar történelem egyik legszebb koráról és Esztergom, az ország akkori fővárosának dicsőséges napjairól beszélnek ez emlékek. Alkalomszerűnek találjuk e korszakot folyóiratunk jövő évfolyamában közelebbről is megismertetni. * * * Az országszerte nagy érdeklődést keltett esztergomi várhegyi ásatások eddigi eredményéről Glatz Gyula polgármester, idegenforgalmi célt szolgáló, következő ismertetést küldette szét: Esztergomban a Duna fölött 60 méter magas várhegyen még jórészben állanak az ősrégi várfalak. A legdélibb sziklás hegyfokon 13 m magas falak övezik a legerősebb bástyát — a Lipótbástyát, mely a tőle észak felé a Bazilikáig 170 m hosszúságban, a várfal mellett húzódó újabb épületekkel és régi romokkal együtt az árpádházi királyok palotájának helyét mutatja. A bástya belsejében, a talajszinttől 3 méternyi magasságban van a román stílű, keresztboltozatos és oszlopos terem, amelyben a hagyomány szerint Szent István király született. Ezt Simor prímás 1874-ben kápolnává alakította át. A kápolnán kívül a földszinten eddig csak ablaktalan boltozatos termeket ismertünk, amelyek ugyan az ősi királyi palota helyiségei voltak, de idők folyamán kazamatákká átalakítva, minden építészeti és festészeti dísz nélkül valók. Alapos történeti tanulmányok valószínűvé tették, hogy a bástya belsejében és közvetlen közelében a királyi palota egyéb részei is megtalálhatók, mert a bástya belsejét 1530 és 1610 között, hadászati okokból, fokozatos egymásutánban tervszerűen földdel töltötték meg s a palotát eltemették. A Műemlékek Országos bizottsága Dr. Lepold Antal esztergomi prelátus-kanonok meggyőző adatokkal indokolt előterjesztése alapján, Dr- Lux Kálmán építész-tanár irányítása mellett 1934. július havában megkezdette a kutató ásásokat és rövid idő alatt csodálatos leletekre bukkant. A Szent István-kápolnával egyszinten sikerült újabb két helyiséget, valamint a 6 m mély s márványlapokkal kirakott víztartó ciszternát föltárni, egy emelettel följebb pedig három szobát és az udvari kápolnát fölfedezni, amelyek az átütött mennyezet leszámításával teljes falmagasságban, eredeti építészeti és festészeti díszítésükkel együtt kerültek napfényre. A kápolna és a palota külső kapuja, a szobákból nyiló két kapu — összesen négy faragott kapu — a román művészet igazi remeke- Egyik, a III. Béla alatt épült régi székesegyházi porta specosa ikertestvére, ami igazolja, hogy a palotát és a székesegyház előcsarnokát III. Béla alatt ugyanaz a művész építette. Az oszlopfők klasszicizáló faragása délfrancia hatásra mutat.