Esztergom Évlapjai 1934

ÉRTEKEZÉSEK - Dr. Balogh Albin: Néhány adat Esztergom városnak és vármegyének római korából

J Néhány adat Esztergom városnak és vérmegyének római korából. 51 Az épület jellegének megállapítására egyrészt beosztása, másrészt azok a festménytöredékek adnak útbaigazítást, melyek az épület belsejében nagy számmal kerültek elő. Az épület valószínűleg tűzvész következtében pusztult el, mert terrazzo-padlózatán vastagon állott a hamu, de míg állott, barbár népek járhattak benne: erre mutat a szép freskókra karcolt sok szarvas-ábrázolás. Ez bizonyára nem római ember munkája volt, tehát a római kor végén még fennállott az épület. A holttestet azonban elvitték innen, mert emberi csontoknak semmi nyoma sem volt. Már ez maga is arra mutat, hogy valamely keresztény ember lehetett itt eltemetve, akinek földi maradványait a veszedelem elől innen elmentették. Közelebb jutunk a kérdés megoldásához, ha az épület beosztását vizsgáljuk. Alaprajz szerint majdnem egyezik vele a binbirkilissei XVII. sz. kápolna, melynek méretei is hasonlók hozzá.

1 Nálunk a dióspusztai, csak alaprajza szerint ismert sírkápolnát találjuk, melynek őskeresztény jellegét kétségbe sem vonhatjuk. Noricum és a Balkán provinciák hasonlóan adnak bőséges analógiákat,

2 úgyhogy nyugodtan állíthatjuk, hogy Sárisápon a pannóniai őskereszténységnek egy igen ritka, helyesebben hazánkban egyedül álló emlékéhez jutottunk. Erre mutatnak a falfestmények is. Az első, kisebbik fülke festményei egyszerű növényi motívumokat mutatnak; a belső, nagyobbik fülke élénk szinű festményekkel ékes falakkal birt. Igaz, hogy egyenesen keresztény jellegű festmény vagy töredék nem került elő, de semmi olyan sem, mely ellenkező következtetésre adhatna alkalmat- Már most, ha tekintetbe vesszük, hogy a festmények jellege a IV- századra utal, amikor a kereszténység a dunai provinciákban már jelentékeny, sőt döntő tényező lett, ismét közelebbi argumentumot kaptunk az épület jellegének meghatározására. Bizonyosságra emelkedik e hozzávetés. ha meggondoljuk, hogy közvetlenül az apszisban, illetve előtte igen finom márványdarabokat lehetett találni, melyeken ugyan — apró darabok lévén — nem volt faragás külön kimutatható, de szemmel láthatóan nem beépített, hanem szabadon álló kőtárgy részei voltak. Másra, mint menza töredékeire nem is gondolhatunk és igy előttünk áll egy őskeresztény pannóniai sírkápolna, mely nem vethető ugyan össze a fövenypusztai bazilikával, sem az épségben maradt pécsi cubiculummal, de történeti értékben nem áll mögöttük. Nem hallgathatjuk el, hogy a freskók élénk piros, kék és sárga szinei a szarkofág belsejében sötétszürkével, sőt feketével keveredtek és a változatos minták hasonlatosságot mutatnak egyrészt a pécsi festett cubiculummal, másrészt a római katakombáknak, nevezetesen a Domitilla-katakomba egy halottat Szent Péterrel és Pállal együtt ábrázoló festményeivel, már ami a színeket illeti.

3 A festmények formái arra is mutatnak, hogy az épületnek ablakai is voltak. Az apszis bizonyára félkupolával záródott, a főépítmény mennyezete azonban valószínűleg fából készült, mert a boltozatnak semmi nyoma és az épület közepén alig volt törmelék, azonban annál több hamu. Érdekes végül, hogy ahol a díszítő vonallécek keresztalakra futottak össze, köralakú 1 Strzigovszki : Kleinasien, ein Neuland der Kunstgeschichte. 2 L. Egger és Zeiller munkáit. 3 L. különösen Wilpert: Le pitture delle catacombe romane. II. 154. tábla 2. ; továbbá a 116., 122. és 143. táblák.