Esztergom Évlapjai 1934

ÉRTEKEZÉSEK - Dr. Balogh Albin: Néhány adat Esztergom városnak és vármegyének római korából

Néhány adat Esztergom városnak és vármegyének római korából. 49 Nem messze van innen Mogyorósbánya, Tát község irányában, völgykatlanban. A rajta átfolyó patak déli partján, a község északnyugati végében terül el a községi legelő. Itt a mult század vége felé kőszénbányászatot folytattak és ez alkalommal egyrészt nagy mennyiségű salakot zúdítottak az esetleg még érintetlen területre, másrészt mindent összetörtek. Töredékekben itt rengeteg agyagedény ásható ki, részben szürke színűek, de igen sok a sárga és rózsaszín is, melyek fekete, barna, vörös szinű díszítésekkel ellátva egykor mint tálak, tányérok, korsók, doliumok stb. szerepeltek, igen változatos formákban. A terra sigillata-töredékek között akadnak galliai, rheinzaberni és pannóniai provenienciájúak, van egy finom noricumi edényke is. Az edények legnagyobb része bizonyosan helyben készült, hiszen itt van bőségben a kitűnő minőségű fazekas agyag. Apró csont- és bronz-tárgyak is kerültek elő, köztük egy kerek bronzveret, mely egy dobozon lehetett. A szegecsek még rajta voltakTörténeti szempontból érdekes az a sírlelet is, mely a község északkeleti bejárójánál, az út mellett, egy kb- 10—12 éves gyermek testét zárta magába. A holttest mellett, mely faragatlan kövek közé volt temetve, egy kis füles bögre volt, T fibula mellett színes üveggyönggyel- Az edény még római jellegű, az itt talált edénytöredékek azonban már barbár, nevezetesen szláv típusú készítmények. Es ha tekintetbe vesszük, hogy Mogyorós már a XII —XIII- században oklevelekben is szerepel, érdekes adatot kaptunk egy pannóniai római település további sorsára nézve. Ehhez azonban meg kell jegyeznem, hogy a sír körül megállapítható néhány hevenyészett tűzhely csak rövid itt tanyázásról beszél. Dél felé még Bajnáról emlékezhetünk meg, mert innen többek között egy római lakatos műhely szerszámai kerültek elő, , melyeket Brenner magángyűjtőtől nemrégiben tudtunk megszerezni. Észak felé Szarkás puszta említhető, ahol kisebb villa lehetett: innen is szereztünk egy csinos edényt. Nyugat felé Piszkét találjuk- Itt Arcadius aranya a IV. század végének pénzforgalmára vethet némi világot. Süttőről a már jelzett mérföldmutatókon kívül egy töredékes római oltár — felirat nélkül 1 — és egy ezüst gyűrű, meg néhány bronzpénz jelzi az egykori római életet. Nem kevésbbé érdekes az a két oszlopláb, mely nagyobb és művészibb római építkezés nyomának mondható. Süttőtől délnyugati irányban Dunaszentmiklós község fekszik. Elég távol a Duna vonalától és dombvonulattól védve az északi szelektől, erdők között, csörgedező patak partján kies, kellemes telep lehetett. Bent, a mai község kertjeiben, még római épületek falai állapíthatók meg, római tégla és cserép töredékek mutatják az egykori római település helyét. A mai falu és Szomód között az ú- n. Taliga-hegy tövénél került elő még 1925-ben Trasanus Dasentis sírköve — ma a tatai gimnáziumban, melyet kis füzetben Dornay B- ismertetett. Ujabban ennek párja is akadt, de mint másodlagos temetkezés. Maga a sír opus incertummal kőből volt építve és belül fehér habarccsal bevonva, mint a dunaparti burgusok falai- A szentmiklósiak kétségtelenül feldúlták a sírt, értékesebb tárgy nem maradt benne, a kétségtelenül női tetem csontjait is kiszórták. Összetörték az üvegpoha2