Esztergom Évlapjai 1934

ÉRTEKEZÉSEK - Dr. Lepold Antal: Az esztergomi várhegyen folyó régészeti kutatások történeti vonatkozásai

36 Lepold Antal dr. Szenttamás alján lakó ágostonrendi remetéknek háború esetére menedéket biztosit „in basilica beati Wythi martiris de promontorio castri Strigoniensis" vagyis az esztergomi várfokon álló Szent Vid-templomban. (Knauz, i. m. II. 185.) Knauz szerint Ladomér oklevele téved, mert a várfokon nem volt templom vagy kápolna), Szent Vid-templom pedig sohasem volt a várban. Pedig Ladomér tudta, mit ír. Kutatásaink megállapították, hogy a sziklás várfokon, a királyi palotával összeépített kápolna van, amely a III. Béla által épített, a várfok szélén álló palotarésszel egyidőben készült, vagy legalább is teljesen újjáépíttetett. Ez a kápolna nem azonos a Simor primás által 1874-ben kápolnává átalakított lakószobával, amelyben a hagyomány szerint Szent István király született, hanem ettől a földszinti helyiségtől északkeletre az első emeleten áll. Alatta valószínűleg altemplomot is találunk, amelynek boltozata azonban már hiányzik. Eddigi munkánk folyamán a kápolna alatt fekvő helyiséget még teljesen nem tártuk fel. Szent Vid vértanú tisztelete különösen Szászországban terjedt el, mikor 836-ban a szentnek ereklyéi Corveybe jutottak. 1. (Madarász) Henrik császár adta a jobbkarcsontot Prágának. A szász dinasztia szülötte volt Gizella királyné. Lehet, hogy vele jutott Magyarországba, különösen a királyi házba Szent Vidnek tisztelete. III. Béla nem ezt a szentet választotta volna, ha a királyi ház kápolnája azelőtt nem lett volna Szent Vidnek szentelve. Ladomér oklevele után egyetlen okmány sem emlit többé Szent Videt. Kanizsay János érsek 1397. évi vizitációja szerint a királyi várban, azaz a régi királyi palotában is vannak oltárnokságok. Szent Anna és Katalin altariáit emliti „in castro regali". Tehát Kanizsay idejében már Szent Anna és Szent Katalin tiszteletére voltak szentelve oltárok. Az ásatások folyamán még nem találtunk biztos nyomot a kápolnában tisztelt szentekről, de a kapu timpanonján alighanem Szent Katalin misztikus eljegyzését kell felismerni. Ez az al secco festett fali kép a 15. században, Vitéz János primás alatt készült. Olasz mester műve. A Chronica Acephala Telegdi Csanád primás építkezéseit (1330 —1349.) leírva, azt mondja a nagy prímásról : „Palacium archiepiscopale ab antiquo desertum et inhabitabile fecit summo studio restaurare et duas capellas de latere palacii consurgentes fecit edificare omnium oculis graciosas " (Dedek, Monumenta Ecclesiae Strigoniensis III. XX.) Érseki palota alatt itt a volt királyi palotát kell érteni, amelynek oldalán tényleg van egy nagyobb kápolna s két kisebb oldalkápolna, amelyek közül azonban az egyik inkább sekrestyejellegű- A latin szöveget úgy kell magyarra fordítani: a palota mellett emelkedő két kápolnát gyönyörűekké építette, vagyis a XIV. század közepén díszítette a III- Béla alatt épült két kápolnát, aminek a most megtalált két kápolna festészeti díszén, és a valószínűleg az oltárról származó gótikus bronzfiáiékon és egy pastophoriumon meglátszik a nyoma. A belső festés három réteget mutat. A legalsó réteg még a XII. századból származik, e fölött található egy XIV., majd egy XV. századi réteg. Telegdi Csanád után Vitéz János nagyszabású építkezéseiről tudunk.