Esztergom Évlapjai 1934

ÉRTEKEZÉSEK - Dr. Lepold Antal: Az esztergomi várhegyen folyó régészeti kutatások történeti vonatkozásai

34 Lepold Antal dr. reformációval kacérkodnak. A protestáns nevelőtárssal protestáns főúri család szolgálatában álló Kapronczai a páduai egyetemen még inkább híve lett a szabadabb egyházi felfogásnak, de azért a legkörmönfontabb rabulisztikával sem foghatni reá, hogy a reformáció áramlatába engedte volna magát bevonni. Épp ellenkezően : beigazolta a szóviták hevében sűrűn hallatott ráfogás alaptalanságát, hogy a dogmatika a szabadlátást elzáró rosíély és kimutatta, hogy az inkább az igazság szűrője, mert a katolikus egyház épülete ugyan a legszilárdabb alapot igényli, de felemelkedve a magassságba, ormáról, napfényben és szabadvilágításban legtisztábban mutatja a tájat és az azon forgó embereket. Kapronczai, mint főpap épp a reformáció áradatának kiszikkadására irányuló igyekvésével, egyházának megmentőjévé lett. Ae cssteügomí vát?begyen folyó végészetí kutatások történeti ooriatkosásaL Irta : Lepold Antal dr. prelátus-kanonok. Géza fejedelemtől a XIII. század közepéig az esztergomi várhegy a magyar királyok lakóhelye. Szent István király ugyanezen a hegyen jelöli ki az esztergomi érsek székhelyét is. Miképen helyezkedett el a király és az érsek a 70 méter magas hegynek mindössze 340 méter hosszú és legtágasabb helyén 140 méter széles, egyenlőtlen talajú tetején : arról IV. Béla 1256- dec. 17-én kelt oklevele ad felvilágosítást. (Knauz: Monumenta ecclesiae Strigoniensis I. 439.) Eszerint a királyi palota a várhegy déli felében meztelen sziklán épült, s összes tartozékaival a déli várfoktól egészen az északi részen álló érseki palota végéig haladt. Tehát a sziklás déli várfoktól a dunai oldalon körülbelül 170 méter hosszúságban terült el. Béla király a palota tartozékait avultaknak és csak nagy költséggel helyrehozhatóknak mondja. Maga a szorosan vett királyi lakóház azonban aránylag új volt, mert Imre király 1198-ban, mikor a királyi palotát bizonyos fenntartással az érseknek adományozza, így szól: „donavimus in perpetuum domum regalem in castro Strigoniensi, quae nondum fűit opere consummata." (Knauz, idézett m. I. 156.) Imre uralkodásának második évében az új királyi lakóház még nem volt teljesen kész. Bizonyos tehát, hogy az újjáépítést még III. Béla kezdte, aki az ő idejében épült székesegyházi díszkapun Jób érsek, a székesegyház újjáépítője mellett, mint a vár újjáépítője szerepel- Imre király idézett adománylevele alapján az érsek nem ment át a királyi palotába, sőt később II. Endre is eredménytelenül kínálta a királyi palotát az érseknek. Csak 1249-ben költözött az érsek a királyi palotába, mert IV. Béla ekkor az érsekkel palotát cserélt s az érseki palotát, a vele házikápolnaként összeépült Szent István protomartir templommal együtt, a szabad királyi városból a várba költözött polgároknak adományozta.