Esztergom Évlapjai 1934
ÉRTEKEZÉSEK - Soós Elemér: Esztergom vára és ostromai (Befejező közlemény)
Esztergom vára és ostromai. 21 birt a felsővár sorsára. A bécsi hadilevéltárban lévő adatok szerint sáncai már a XVI. század előtt is megvoltak. A váracsot magát azonban 1594-ben a törökök építették. A hegy kúpján, a Szent Tamásnak felajánlott egykori prépostsági templom helyén állott a „fedett védőház" (Blockhaus). Az árokkal bekerített, tojásdad alakú „sáncon", úgy a keleti, mint nyugati oldalon, félköríves kibővítések voltak az ágyúk elhelyezésére. A kapuja délre nyílott. Az erődítmény 1685-ben szerepelt utoljára ; későbbi feljegyzés már nincs róla. Hasonló kinézésű, tojásdad alakú „sánc" volt a Szentgyörgyhegyi is, melyet Barkóczy Ferenc érsek 1763-ban hordatott le. Evlia Cselebi török történetíró és utazó 1660—64-ben Esztergomban is járt és a várról is megemlékezik. Leírása a fentebbieket megerősíti. 1 Bécsnek 1683. szeptember 12-én a törökök ostroma alól való felmentése utón a legközelebbi cél Esztergom visszafoglalása volt. Sobieski János lengyel király és Lotharingiai Károly herceg hadai a Duna folyó oldalán táboroztak, honnan a párkányi diadalmas csata (október 9) után az Istenhegytől a Dunán keresztül vezetett hídon jöttek át Esztergom ostromára. Esztergom határában a Szentkirálynál, az ott lévő Johannitarendház védelme alatt, már az Árpádok idejében is volt sajkákkal és komppal fenntartott átkelés. Az első állandóbb jellegű hajóhíd 1594ben készült, azon vezette át Szinán elől Mátyás főherceg a seregét. Ennek a hídfőjét, a bécsi hadi levéltár adatai szerint, Trensini ezredes készítette. Ez a „partvédelmi mű" egy sor fűzfával összefont cölöpből és rőzséből készült; mögötte az űrt kövekkel töltötték meg. Ez a védmű 1683-ban már javarészt összeomolva volt, erős javításra, illetve megújításra szorult, Fischer János György császári mérnök készített hozzá terveket." Az egyik terv szerint a hídfő „magyar módra" (auf ungarische Art) készülve hasonló lenne a régihez, de nem egy, hanem hét sor egymás mögött levert cölöppel, melyek fűzfákkal fonatnak össze, a közök pedig rőzsével és e fölé gyömöszölt földdel töltetnek meg. A második szerint a hídfő falazott terméskőből készült volna, de ezt költségesnek találták és kivitelre az elsőt fogadták el. Az első terv szerint készült eme hídfőt a vízbeömlés meggátlására partvédelemmel látták el, hozzá u. n. „dorong-út"-at készítettek, a bejáratát bepalánkolt kapuval (Pritschen, ami lövegpadot jelent) is ellátták. Az egész hídfőt nagy körzetben erősített sáncokkal is körülvették. Ennek a hídfőnek helye még ma is megvan Szentkirálynál a Duna mellett. 3 A bécsi hadilevéltár által az 1683. évi hadjáratról kiadott évkönyvben 4 arról van szó, hogy Lotharingiai Károly hadvezér a császári ' Dr. Karácsony Imre: Evlia Cselebi utazásai. (I. 269—280. 1.) 2 Eredetije a karlsruhei levéltárban, másolata a Műemlékek Országos Bizottságánál. ' A pilóták kiszedése következtében mintegy ötven lépésnyi hosszú és harminc lépés széles mélyített helyet találunk az ottani szántóföldek végében, kétszáz lépésnyire innen a dunai felsőrévi molnárok Nep. Szent János kőszobrától, amelyet Ollé József céhmester állíttatott fel, de most már a földön darabokban hever. 4 Das Kriegsjahr 1683, Wien, 1883, im Verlage des KK. Generalstabes, 293. és köv. 1.