Esztergom Évlapjai 1933
Sinka Ferenc Pál: A török félhold magyarországi uralma és hanyatlása Esztergomnál
92 Sinka Ferenc Pál fogadta őt és vette át tőle Thököly levelét. Másnap a szultán ünnepélyes szertartások között adta át Kara Musztafának a próféta zöld zászlaját, mely őt a hadjárat tartamára korlátlan hatalommal ruházza föl. A hadsereg innen tovább vonult, a szultán pedig visszatért Konstantinápolyba. Eszéken a török hadsereg 12 napi pihenőt tartott. Ötszáz lovas kíséretében ide érkezett meg Thököly Imre is, akit ünnepélyesen fogadtak. A nagyvezér itt az összes pasákkal haditanácsot tartott, melyben Thököly véleményét is meghallgatta. Ö nem tanácsolta Bécs egyenes ostromát. Előbb egész Magyarországot kellene meghódoltatni, azt a török élelmezési raktárjává tenni és csak azután Bécs ellen menni. Ibrahim budai pasa és Achmed pasa sem voltak a rögtöni támadás mellett. Kara Musztafa elpalástolta az igazi szándékát, azt mondta, hogy Győr ostromára fognak menni. Thököly azt is tanácsolta, hogy Sobieskit megakadályozni kellene a segítség nyújtásában. A nagyvezér ezt fölöslegesnek tartotta és Thökölynek meghagyta, hogy a török csapatokkal megerősített seregévei a Duna balpartján nyomuljon előre. Kara Musztafa a császár rendkívüli követét, akinek megbízó levele már előbb megérkezett, Budára küldte. Azután június 15-én kiáltványt intézett a magyar nemzethez, hogy mindenki hódoljon be Thökölynek. Aki behódol az oltalmat nyer, aki nem, arra halál vagy rabszolgaság vár. A jelentkezőknek menedéklevél adósa céljából gróf Barkóczy Ferenc, Szepessy Pál és Szalay Pál maradtak vissza. Ekkor érkezeit meg Gjiraj Selim tatár kán is lovasaival az eszéki táborba. A török hadsereg főereje a szultán 25,000 janicsárja, 20.000 európai janicsár, 30.000 spáhi, 24.000 tatár, 6000 oláh és 6000 moldvai zsoldos, őszesen 111.000 emberből állt. Ezekhez járulnak a Diabekir, Bagdad, Egyptom és Kisázsia területeiről hozott benszülöttek, mintegy 137.000 ember, továbbá a tüzérségi, aknavető, műszaki és élelmezési csapatok, 62.000 ember, úgyhogy a hadsereg létszáma 310.000 ember volt; hozzá a beláthatatlan kocsitábor, a Dunán számtalan hajó, temérdek vágómarha és juh, sok száz teherhordó teve. IX. A felszabadító háború megindítása. — Bécs török ostroma. — Sobieski János segítsége. — A kahlenbergi győzelem. Lotharingiai Károly hercegnek az ellenség felől jó értesülései voltak. Tudta, hogy az óriási sereg Belgrádból júliusnál hamarabb nem érkezhetik meg. Addig is tehát valamely vár visszafogtalását határozta el és Esztergom mellett döntött. Köpcsényből elindulva május 26-án érkezett Szőnybe, hol tábort ütött. Innen a vezérkarával Esztergom felé lovagolt, hogy a környéket tanulmányozza. Ügy találta, hogy az út oda a hegyszorosok miatt a hadsereg előnyomulására kevésbé alkalmas ugyan, de a vár maga megvívható. Mégis, amikor arról értesült, hogy Budánál jelentékeny török haderő van, mely a vár ostromát megzavarhatja és a visszavonulás útját is elvághatja, inkább Érsekújvár bevételét határozta el.