Esztergom Évlapjai 1933

Sinka Ferenc Pál: A török félhold magyarországi uralma és hanyatlása Esztergomnál

86 Sinka Ferenc Pál királlyal való szövetséget csak az esetre tartotta lehetségesnek, ha ő XIV. Lajossal békét köthet. Ugyanakkor azonban Kara Musztafa nagyvezér is ajánlatot tett a francia királynak, hogy nagy hadat vezet Bécs ellen, ha az osztrák császárral nem békül. XIV. Lajos az ajánlatot elfogadta és Sobieskit is a török elleni háború abbahagyására birta. Ebben a válságos időben választották meg Odescalchi Benedek bibornokot pápává, aki 1676. év szeptember 21-én XI. Ince név alatt foglalta el Szent Péter székét. Az isteni Gondviseléstől ő volt kijelelve, hogy páratlan tevékenységével és áldozatkészségével Magyarországot a török másfélszázados igája alól felszabadítsa. Ifjú korában katona volt és Lengyelországban a török ellen is harcolt. Onnan Rómába ment, hogy szolgálatait a szentszéknek felajánlja. Az örökvárosban azonban inkább a papi pályára érzett hivatást, pappá lett és az egyházi pályán gyorsan haladt előre. Mint bibornok is már nagy összegeket adott a török elleni háborúkra. Pápai trónra lépvén, minden munkásságát, pénzét a kereszténység fölszabadításának nagy művére fordította. XI. Ince pápa az európai egyensúly fenntartása céljából mindenekelőtt a francia király és a német-osztrák császár között béke létesítésére, ezt megelőzőleg fegyerszünet kötésére törekedett. A közös tárgyalások színhelye Nymwegen lett volna. Ámde a bécsi udvar békét igen, de fegyverszünetet kötni nem akart, mert azzal még nem látta biztosítottnak a Habsburgok zavartalan uralmát. Buonvisi erre rámutatott a rendkívüli nagy nehézségekre, melyekkel a legcsekélyebb francia terület elfoglalása is jár és ráterelte a figyelmet Magyarországra, melynek felszabadításával dicsőségben is bő karpótlást nyerhet, Bécs is megmenekül a fenyegető veszedelemtől. Rámutatott arra is, hogy a Zrínyi—Frangepán-féle összeesküvés vérbefojtása, az alkotmány felfüggesztése és véres üldözések miatt a magyarságban állandó lesz az elégületlenség. Arra törekedett tehát, hogy az udvart a magyarok irányában méltányosságra bírja, nehogy azok „kétségbeesve a törökök karjaiba vessék magokat " Buonvisi egyenesen utasítva volt XI. Ince pápától a békés közvetítésre, éppen azért erősen állást foglalt a helytelen bécsi felfogás ellen, mintha Magyarország a fölkelés következtében szabadságjogát elvesztette volna. Sobieski megnyerése és a Thököly-féle mozgalom ellensúlyozása végett Buonvisi azt javasolta Lipót császárnak, hogy Magyarországban állítsa helyre az alkotmányt és Franciaországgal bármi áron kössön békét. Létesítsen békét az oroszok és lengyelek között is, hogy az utóbbiak a törökök ellen fordíthassák fegyvereiket. Egyidejűleg nagy diplomáciai tevékenységet fejtett ki a pápával együtt, hogy Sobieski inkább Lipót császár felé hajoljon. XI. Ince pápának sikerült XIV. Lajost is megnyerni a békének azzal az Ígérettel, hogy Konstantinápoly elfoglalása esetén visszaállítja a kelet-római császárságot és akkor ő is császár lehet. Végre is létrejött a nymwegeni béke 1679. év február 5-én. A bécsi udvart a békekötés nem elégítette ki, nem nyugtatta meg. A pápai nuncius most az elveszettnek mondott császári nimbusz visszaszerzésére legalkalmasabb eszközül a török elleni háborút