Esztergom Évlapjai 1933

Sinka Ferenc Pál: A török félhold magyarországi uralma és hanyatlása Esztergomnál

84 Sinka Ferenc Pál 1679-ben csődöt mondott, Lipót király 1681-ben Sopronba összehívta az országgyűlést, melynek célja Eleonóra Magdolna királyné megkoronáztatása, a nádorválasztás és a sérelmek orvoslása volt. Nádorrá június 13-án csaknem egyhangúlag egy királyhű katolikus főurat, Eszterházy Pál grófot választották, a királynét pedig azon év december 9-én koronázták meg. A félévnél tovább tartott országgyűlésen sok üdvös határozatot hoztak. Nevezetesen eltörölték a helytartóságot, elrendelték, hogy békekötéseknél a magyarok is jelen legyenek, a német katonaság az országból kivitessék, a nemesi kiváltságok megtartassanak, a lefoglalt javak tulajdonosaiknak visszaadassanak, az új adók töröltessenek, a 13 szepesi város kiváltassék, ami Széchenyi György kalocsai érsek adományával lehetővé is lett; ezért az országgyűlés köszönetet is mondott neki. Továbbá teljes bűnbocsánat biztosíttatott mindazoknak, akik hűségesküt tesznek. A protestánsoknak a vallás szabad gyakorlata, a bécsi béke értelmében, biztosíttatott. Ezt azonban Thököly és vele együtt a többi protestánsok elegendőnek nem tartották és jogaikért tovább küzdöttek. Thököly Imre a törökhöz fordult segítségért és annak az ország behódoltatásáf ajánlotta fel. Azután sok szerencsével harcolt a felvidéken : a császáriaktól egymás után foglalta el Kassát, Lőcsét, Eperjest, Tokajt, Szádvárt, Ónodot, Putnokot, sőt Füleket is, melyet Koháry István sokáig sikeresen védett. A híres várat a török kívánságára felrobbantotta. Mire Ibrahim pasa átadta neki a török szultán levelét, amelyben őt Magyarország „királyának" ismeri el. E címmel Thököly sohasem élt, magát azontúl is fejedelemnek vagy kormányzónak nevezte. Ezt azonban Lipót király nem ismerte el, jóllehet kénytelenségből fegyverszünetet kötött vele és a felvidéket a Garamig kezén hagyta. Azt is megengedte neki, hogy kora legelső magyar asszonyát, I. Rákóczy Ferenc özvegyét, Zrínyi Ilonát nőül vehesse. Időközben ugyanis, XIV. Lajos francia király Strassburgot elfoglalta, így a vele kötött béke veszélyeztetve volt. Thököly Kassán országgyűlést tartott, a kezén lévő országrészben a kedélyeket lecsillapította, ügyeit rendbehozta, a törökkel pedig a barátságot mindinkább szorosabbá tenni iparkodott. De ugyanerre törekedett Lipőt császár is, amikor a törökkel a vasvári békét megújítani akarta. Thököly a császár szorult helyzetét igyekezett a maga számára kihasználni. Először csak a Bocskay által birt országrészeket kívánta. Azután már a fejedelmi címen kívül tizenhárom vármegyét, a bányavárosokat, az aranygyapjas-rendet és még Németországban is tekintélyes birtokokat követelt. Minthogy ezeket Lipót nem teljesítette, felmondta a fegyverszünetet és nyíltan a törökökhöz pártolt. E lépése döntő hatással volt az események további fejlődésére; mert az a török támadásának elhatározására, az ellene való szövetkezésre és a szentháborúra vezetett. A helyzet megérlelése azonban a pápaság diplomáciai tevékenysége nélkül nem következett volna be. Zrínyi győzelmei és a szentgotthárdi diadal óta a keresztény udvaroknál lévő éleslátású követei mindenütt arra törekedtek, hogy a hatalmakat a török ellen egy szövetségbe hozzák össze és háborúra birják. X- Kelemen pápa Lengyelországba, mely akkor a törökkel hábo-