Esztergom Évlapjai 1933

Sinka Ferenc Pál: A török félhold magyarországi uralma és hanyatlása Esztergomnál

A török félhold magyarországi uralma és hanyatlása Esztergomnál. 63 szereztek az udvarnál. Hogy ez a jó viszony később megváltozott, az nem a Habsburg-házbeli uralkodónak, hanem a Reuber János és hasonló lelkületű tanácsadók féltékenységének és magyargyűlöletének tulajdonítható. A drinápolyi béke mindkét részről csak a nagyobb vállalatokat szüntette meg. A kisebb csatározások az ország területén tovább folytak, ami egyet jelentett annak pusztulásával. Mig Szelim szultán utóda, III. Murád, tizenkét évig a perzsákkal volt elfoglalva, addig nagyobb török sereg nem is jött Magyarországba. 1580-ban azonban Szinán pasa lett a nagyvezér, akivel a háborús párt kerekedett fölül a portánál. A béke lejárta után, 1593. év július havában Hasszán boszniai pasa Sziszeket 30.000 emberrel ostrom alá vette. Erdődy Tamás horvát bán azonban az ostromlókat oly erővel támadta meg, hogy azok nagyrésze, vezérükkel együtt odaveszett. Szinán pasa, nagyvezér másfélszázezer emberrel jött ezen vereség megboszulására. Csakhamar el is foglalja Sziszeket, utána Veszprémet és Palotát. További hódításait a jövő 1594. évre halasztotta. Rudolf király idejében megtette előkészületeit a háborúra. Komáromnál 40.000 főnyi birodalmi sereg gyülekezett, amelyben Pálffy Miklós, 1584. óta komáromi, később bányavidéki főkapitány, Nádasdy Ferenc, Zrinyi György, Thurzó György, Illésházy István, Huszár Péter, a pápai vár kapitánya és mások is résztvettek csapataikkal. Pálffy Miklós nevét ekkor már számos kisebb nyert csatája tette ismertté, mégis Rudolf király nem őt, hanem a győri főkapitányt, Hardeck Ferdinánd grófot, nevezte ki fővezérré, akiben azonban igen csalódott. Hardeck főkapitány kerülte a törökkel a nyilt csatát, sőt Székesfehérvár ostromára is nehezen volt rávehető. A budai pasa azonnal elindult a vár felmentésére, de Pálffy eléje ment, seregét szétverte és nagy zsákmánnyal tér vissza. Ekkor már nem lett volna nehéz Fehérvárat visszafoglalni. Hiába javasolták azt a magyarok, Hardeck visszavezette hadát Győrbe. Ezt is egy év múlva áruló módon átengedte Szinán pasának, mely tettéért azonban halállal lakolt. Pálffy Miklós, teljesen birván királya bizalmát, a felvidék főkapitánya lett. Az ő sikerein felbuzdulva Báthory István, Rákóczy Zsigmond, Dobó Ferenc, Homonnay István, Forgách Simon, Bánffy János és Késmárk ura, Thököly Sebestyén egyesülvén Teuffenbach Kristóf kassai főkapitány csapataival, egymás után vívták vissza Buják, Dévény (ezt Balassa Bálint vette vissza), Hollókő, Somoskő, Ajnácskő és Szécsény várait, Pálffy pedig zord téli időben, dec 6-án és 7-én Drégelyt és Palánkot, melyek kapitányává Nagy Ferencet nevezte ki. A törökön aratott mindeme sikerek az ország határain túl is nagy lelkesedést keltettek. A következő 1594. év győzelmeit is Pálffy Miklós nyitotta meg Nógrád vára visszafoglalásával. Ez évben Esztergomot is ostrom alá vette Mátyás főherceg, (amelynél Balassa Bálint is megsebesült), de sikertelenül. Csak a következő 1595. év szeptember 2-án került vissza Esztergom a keresztények birtokába. Mansfeld Károly gróf, Schwarzenberg Adolf, Pálffy Miklós és Nádasdy Ferenc neveihez fűződik Esztergom visszafoglalásának dicső-